A német nagykövetség attaséja is megjelent megfigyelőként annak a vagyonjogi pernek a szerdai tárgyalásán, amelyen a magyar állam képviselője a német érdekeltségű Hubertus Agráripari Bt. vadászati jogának megvonását szeretné elérni közbenső ítélettel, végső célja pedig a cég földhaszonbérleti szerződésének semmissé nyilváníttatása.
A nyolc órán át tartó tárgyaláson tanúként hallgatták meg Ludwig Georg Braunt, a Hubertus egyik tulajdonosát.
A Kaposvári Törvényszéken zajló vagyonjogi pert a magyar állam indította a hajdani Balaton-nagybereki Állami Gazdaságot privatizáló német érdekeltségű cég ellen az 1992-ben 7725 hektárra, 99 évre (további 30 évre meghosszabbíthatóan) kötött fölhaszonbérleti szerződés semmissé nyilvánítása érdekében, annak jogszabályba és jó erkölcsbe ütközése miatt.
Siglinde Saalschmidt élelmezési, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi attasé a sajtónak magától értetődőnek nevezte, hogy a német nagykövetség nagy érdeklődéssel követi ezt az példaértékű esetet. Figyelemmel kísérik, hogy a német befektetők biztonságban tudhatják-e a befektetéseiket, illetve jogbiztonság van-e az adott országban – tette hozzá.
Kiemelte, hogy itt egy olyan szerződésről van szó, amelynek megkötése óta a német befektető rendkívül sok pénzt fektetett a volt állami gazdaságba, hogy azt újból működőképessé tegye, és most tartania kell attól, hogy kártalanítás, illetve kárpótlás esélye nélkül meg kell válnia a befektetésétől.
A Magyar Állam nevében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kezdeményezett per szerdai tárgyalásán 7 órán keresztül folytatták Ludwig Georg Braunnak, mint a Hubertus felügyelőbizottsága elnökének és résztulajdonosának meghallgatását, akinek több mint 1,8 millió forintot fizet előzetesen a bíróság költségtérítésként, mert kétszer is Kaposvárra repült a bírósági tárgyalásra. A tanút a privatizáció körülményeiről, valamint a Hubertus vadászati-, halászati, erdőgazdálkodási és bányászati jogáról, a bérelt földterületek haszonbérleti díjáról, valamint a Nagyberek vízgazdálkodásának költségeiről faggatták.
Egyebek közt beszámolt arról, hogy a Hubertus a Braun Industrie Holding, valamint az állam közös vállalkozásaként több százmillió forintos fejlesztési kötelezettséget, és 552 millió forintos banki követelést átvállalva vált az állami gazdaság jogutódjává, megmentve azt a csődtől.
A tanúmeghallgatást követően Bártfai Beatrix, az állam jogi képviselője megerősítve találta a korábbi felperesi álláspontot, miszerint a Hubertusszal hektáronként 10 forintos haszonbérleti díjjal megkötött földhaszonbérleti szerződés feltűnően aránytalan, ezért semmissé kell nyilvánítani, a földterület azonnali visszaszolgáltatását követelve. A jogi képviselő szorgalmazta közbenső ítélet meghozatalát a Hubertus vadászati jogának azonnali megvonásával, amelyről a döntést a bíróság elhalasztotta.
A Hubertus jogi képviselője, Hubay Gyula is fenntartotta álláspontját, miszerint azért határozták meg a privatizációkor jelképes értéken a földhaszonbérleti díjat, mert a Hubertus végezte, és finanszírozza jelenleg is a térség vízkormányzását a szerződésben vállalt kötelezettségként, pedig az egyébként állami feladat. Az ügyvéd kérte a bírót, hogy marasztalja el az állam jogi képviselőjét rosszhiszemű pervezetésért, mivel az tanúk meghallgatása nélkül szeretné kiharcolni a közbenső ítéletet, holott az ügyben Bécsben párhuzamosan zajló perben 12-13 tanút is állított az igaza megvédésére.
A bíró meglapozottnak találta a Hubertus azon beadványát, mely szerint nem jogos az állam részéről a 416 millió forintnyi különbözeti földhasználati díj követelése, és annak értékét 98 millió forintra csökkentette. Ezzel a per kikerült a ek köréből, ennek ellenére akként kívánják továbbra is kezelni – mondta a bíró, aki december 5-re tűzte ki a következő tárgyalást.
