Tizenhét pénzügyi tárgyú törvényt módosított hétfőn az Országgyűlés, ezek közül a biztosítási törvény és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény módosítása érinti leginkább közvetlenül a fogyasztókat.
A törvény minősített többséget igénylő részeit 269 igen, 38 nem és 48 tartózkodás, az egyszerű többséget igénylő részeket pedig 261 igen, 38 nem és 47 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A biztosítási törvény módosítása az uniós gender-irányelv magyar jogba való átvételét tartalmazza. Ennek lényege, hogy december 21-től a biztosítási díjban nem tehető különbség a nemek között. Így a nők, akik – a hosszabb életük miatt – olcsóbban köthettek életbiztosítást, a jelzett időponttól drágábban tehetik meg azt, a férfiaknak viszont olcsóbb lesz az életbiztosítás. Mindez – elvileg – a nők negatív nemi diszkriminációjának megszüntetését szolgálja.
A belső árazásban, a tartalékképzésben, a viszontbiztosításban, a reklámban, továbbá a kockázatok elbírálásában viszont továbbra is különbséget tehetnek a két nem között a biztosítók.
Amennyiben december 21-e után akarja módosítani valaki a meglévő életbiztosítási szerződését, nem kell a nemi diszkrimináció tilalmát alkalmazni akkor, ha csak a befektetési díjrésznek, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatásnak a módosítását akarja elérni az ügyfél. Ellenben ha a kockázati díjrészt akarja módosítani, akkor már a díjban megjelenik a nemi különbségtétel. Ez a szabály elsősorban a befektetési egységhez kötött életbiztosítással rendelkezőket szolgálja, akik nemi különbségtétel nélkül módosíthatják – a lényegében befektetésnek tekinthető – biztosításukat.
Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvényen is átvezetésre került a nemi diszkrimináció tilalma. Ez a jogszabály kimondja, hogy a terhességgel és anyasággal kapcsolatos szolgáltatások nem emelhetik a biztosítási díjat.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási törvény megengedi, hogy jövőre évente többször hirdessenek erre a biztosításra díjat a biztosítók, de az csak a meghirdetés után 60 nappal lép életbe. Aki viszont egy évre leszerződött a biztosítójával, annak a díja egy évig nem változik. Ellenben ha az egy év lejártakor nem szerződik át másik biztosítóhoz, akkor az éppen aktuális díjjal folytatódik – újabb egy évre – a szerződés.
Az évközbeni díjmódosítás nem érinti azokat, akiknek a kötelező gépjármű felelősségbiztosításuk január 1-én fordul.
A másik új szabály szerint a biztosítás lejárta előtt legfeljebb 60 nappal fogadhatnak el új szerződőt – az akkori díjaikkal – a biztosítók. Így az év végi váltásnál az október végén meghirdetett díjakkal legfeljebb azok szerződhetnek le egy biztosítóhoz, akiknek március 1-ig jár le a biztosításuk. Ennek oka az, hogy a tavalyi kampányban az évközben bármikor forduló biztosításokat is előre meg lehetett kötni – újabb egy évre – a kampány akciós díjaival.
Az autósok a jövőben “kártörténeti rendszer azonosító számot” kapnak. A nyilvántartó ezen tartja számon a károkat.
A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeiről szóló törvény kiegészült azzal, hogy a fióktelep jogképes, a saját cégneve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Ezek keretében vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat, és maga is perelhető. A jogi fogalomrendszerben ezt hívják jogi személyiséggel felruházott szervezetnek.
A tőkepiacról szóló törvénybe bekerült – új fogalomként – a kiemelt információ. Ez olyan ismeret, amely segíti a befektetőt abban, hogy az adott értékpapírral kapcsolatban befektetési döntést hozzon. A kiegészítés felsorolja azt, hogy mi számít kiemelt információnak. Ilyen – egyebek mellett – a kibocsátó, és a kezes pénzügyi helyzetére vonatkozó, és az értékpapírral kapcsolatos kockázatok megítélésére vonatkozó adat.
Kapcsolódó cikk:
Decembertől nem lehet különbség a biztosítási díjban nő és férfi között →
