Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága hétfői ülésén általános vitára alkalmasnak találta a Polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvényjavaslatot, amely a munka világában is hoz néhány újdonságot.
A javaslatot a fideszes és jobbikos képviselők 14 támogató, és az MSZP-s képviselők 3 tartózkodó szavazata mellett bocsátották általános vitára. Czepek Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) főosztályvezetője a Ptk. munka világát befolyásoló módosításairól kifejtette: azon kötelmi jogviszonyoknál, amelyek keretében munkát lehet végezni, a jogalkotó csak “cölöpöket vert le”, amelyektől a felek megegyezése alapján el lehet térni. Hozzátette: a megbízási szerződéseknél különösebb változás nincs a hatályos szabályokhoz képest, míg a vállalkozási szerződéseknél a bírói gyakorlat eredményeihez igazították a szabályozást. Így precízebben határozzák meg a szolgáltatás tartalmát, és a többletmunka valamint a pótmunka fogalmát is rögzítik.
Czepek Gábor kifejtette: a tervezési szerződésnél is vannak változások, itt nemcsak a tervező munka elvégzését, hanem annak eredményeképpen a tervdokumentáció előállítását és átadását is rögzíti a szabályozás. A kivitelezési szerződés gyakorlatilag nem változott, a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés ugyanakkor a vállalkozói szerződés egyik típusaként jelenik meg, ez főleg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számára fontos. Ekkor a vállalkozó a tulajdonában álló állat nevelésére, vagy terménynek – a megrendelő tulajdonában álló területen való – termesztésére köteles – fűzte hozzá a főosztályvezető.
Nem változik az a szabály, hogy bontóperben közös vagyonmegosztás esetén a munkával szerzett keresmény közös vagyonnak minősül – mondta Czepek Gábor, hozzáfűzve azonban, hogy az üzleti célú vagyon használatánál az üzletet irányító házasfélnek ad elsőbbséget az üzletmenet folytonossága érdekében. A bizottság támogatta azt a módosító javaslatot, amelyet a költségvetési bizottság nyújtott be a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslathoz. Ez a változtatás törli a törvényjavaslatból azt a rendelkezést, amely szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adózónak be kell jelentenie az állami adhatóságnak, ha a bevétele meghaladja a 6 millió forintot. A módosítás emellett kitolja február 25-re a bevallás vagy a bevételről szóló nyilatkozat benyújtásának határidejét.
A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen, és a jobbikos, LMP-s, valamint MSZP-s képviselők 6 nem szavazata mellett általános vitára alkalmasnak találta a 2011-es költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényjavaslatot. Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára bevezetőjében elmondta: a kormány 2011-ben folytatta a strukturális átalakításokat, az ennek kapcsán bejelentett Széll Kálmán Tervnek pedig az egyik sarokpontja volt a foglalkoztatottság növelése. Hangsúlyozta, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében hatékonynak ítélte a költségvetés végrehajtását, az ÁSZ által tett javaslatok kapcsán pedig az érintettek intézkedési tervet fognak készíteni. Vlasits Ágnes, az ÁSZ számvevője az ülésen elmondta: az ÁSZ ellenőrzése lefedte a központi költségvetés bevételi főösszegének 96, kiadási főösszegének 91 százalékát, és összességében azt állapították meg, hogy javult a tavalyi költségvetés végrehajtásának hatékonysága, az ÁSZ csak az európai uniós fejlesztési előirányzatok felhasználását látta el elutasító záradékkal. Kardkovács Kolos Bertha Szilvia (Jobbik) felvetésére elmondta: a költségvetés módosítása a változó gazdasági környezet miatt szükséges volt, ugyanakkor a hiánycélhoz végig tartotta magát a kormány, és szem előtt tartotta a foglalkoztatás növelését is.
A Széll Kálmán Tervben előirányoztak olyan rendelkezéseket, amelyek megtakarítást jelentettek a Munkaerő-piaci Alapban (MPA), így csak strukturális átrendeződés, szemléletváltás történt a Széll Kálmán Tervben foglaltak szerint – válaszolta a helyettes államtitkár Szél Bernadett (LMP) felvetésére. A képzés kapcsán Kardkovács Kolos kifejtette: a kormány törekedett arra, hogy ahol vannak európai uniós források, ott azokat vonják be a képzés támogatására, emellett pedig csak a munkaerő-piacon is hasznosítható képzéseket támogassák.
Kardkovács Kolos megítélése szerint az álláskeresési járadék maximális folyósítási idejének 3 hónapra történő csökkenése nem hatott a magyar dolgozók érdeke ellen, mivel a segély helyett munkát kell kínálni, ahol pedig az elsődleges munkaerő-piacon nincs erre lehetőség, ott átmenetileg közfoglalkoztatási programokat kell szervezni. Gúr Nándor (MSZP) felvetéseire a helyettes államtitkár azt válaszolta: a kormány politikája kiszámítható, mivel abban elsőbbséget élvez a hiánycél tartása, valamint az államadósság csökkentése, és a bizalmat jól jelzi, hogy az állam a piacról tudta magát finanszírozni. A reálkeresetek kapcsán hozzátette: senki nem járt rosszabbul, a gyermekes családok pedig jóval nagyobb reálkereset növekedést könyvelhettek el.
