Az Alkotmánybíróság 2012. szeptember 10-én visszautasította azt a beadványt, amelyet Dr. Jóri András még adatvédelmi biztosként a kormányülések megfelelő dokumentálását hiányolva terjesztett elő.
Az Alkotmánybíróság még 2006-ban megfogalmazta azon követelményt, hogy „a közhatalmat gyakorló intézmények mellett az állami költségvetésből részesülő más intézmények is kötelesek működésüket kellőképpen dokumentálni: a közfeladat ellátásával kapcsolatos tevékenységüket érintő információkat mindenekelőtt le kell jegyezniük, azaz rögzíteniük kell a közérdekű adatokat.” Az AB-határozat nyomán az Országgyűlés egy törvényi rendelkezést fogadott el, amely kimondta, hogy a Kormány üléseiről hangfelvétel készül. A 2010-ben ennek helyébe lépő törvény szó szerint átvette a hangfelvétel készítéséről szóló korábbi rendelkezést.
Ezt követően egy kormányhatározat akként rendelkezett, hogy „a Kormány üléséről összefoglaló és a Kormány tagjainak kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével rögtön, továbbá az ülés végén az összefoglaló elkészítésére alkalmas hangfelvétel készül.” Ez a szabály csupán az ülés végén az összefoglalóhoz szükséges hangfelvételről rendelkezik, azonnali felvételt csak a miniszterelnök engedélyével tesz lehetővé. Ezért a kormányhatározat ellentétes a vonatkozó törvénnyel, hiszen a felvétel készítését miniszterelnöki engedélyhez köti. Továbbá ellentétes Alkotmánybíróság idézett határozatában foglaltakkal is, hiszen a törvényben és az kormányhatározatban szabályozott összefoglaló nem tekinthető a hivatkozott AB határozat szerinti tartalmi dokumentálásnak.
“Az ügyben 2010 júniusában a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordultam” – mondta el Jóri András – “majd, mivel ez nem hozott eredményt, 2011-ben beadványt intéztem az Alkotmánybírósághoz”. Az AB az indítványt hétfőn visszautasította. Az indokolás szerint “mivel az adatvédelmi biztos jogintézménye a korábbi formájában és ezáltal indítványozói jogosultsága is megszűnt, ezért az Alkotmánybíróság megkereste az indítvány benyújtására jogosult alapvető jogok biztosát, nyilatkozzon, hogy az eljárás folytatását kezdeményezi-e […] Az alapvető jogok biztosa az eljárás folytatását nem kezdeményezte, ezért az Alkotmánybíróság az […] indítványt […] visszautasította.“
“Az eset rávilágít arra, hogy a személyes adatok védelmének és a közérdekű adatok nyilvánosságának védelme nem megoldott Magyarországon. Felhívom az alapvető jogok biztosának figyelmét, hogy fordítson kiemelt figyelmet az információs jogokra, annál is inkább, mert az alkotmányellenesen és európai jogot sértő módon létrehozott ‘Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság’ az alkotmánybírósági indítványozás jogával nem rendelkezik.”