Egy éven belül az euróövezet összes hitelintézetére kiterjedne az EKB alá rendelendő egységes felügyeleti mechanizmus hatásköre, amit a leendő európai bankunió első lépcsőfokának javasolt szerdán az Európai Bizottság. Az új mechanizmushoz a valutaövezeten kívüli országok is csatlakozhatnak.
Fontos mérföldkőnek ígérkezik az európai bankunió megteremtésében az a javaslat, amelyben az Európai Bizottság szerdán egy egységes bankfelügyeleti mechanizmus egy éven belül történő felállítását kezdeményezte. Az Európai Központi Bank ernyője alá kerülő felügyelet hatásköre három szakaszban 2014. január 1-ig az eurózóna mind a 6 ezer hitelintézetére kiterjedne, Brüsszel érvelése szerint ugyanis a válság megmutatta, hogy nem csak a rendszerszintű pénzintézetek, hanem a csupán nemzeti keretek között működő kisebb bankok is képesek aláásni az egész euróövezet pénzügyi stabilitását.
Az Európai Központi Bank az új mechanizmusban átvenné azokat a hatásköröket a nemzeti pénzügyi felügyeletektől, amelyek a pénzügyi stabilitást érintik. Az EKB monetáris politikai feladataitól szervezetileg és a demokratikus ellenőrzés tekintetében is elkülönülő új struktúra kezébe kerülne a hitelintézetek működési engedélyének megadása vagy visszavonása, az ilyen jellegű döntések végrehajtásáért a nemzeti felügyeletek felelnének.
Az új szuperfelügyelet nem csak széles felügyeleti jogkörökkel rendelkezik majd a jogilag hatálya alá tartozó területen, de vizsgálatokat és nyomozást is folytathat, akár a helyszínen is. Feladatkörét a nemzeti hatóságokkal együttműködve látná el, utóbbiak hatáskörei ugyanakkor lényegesen meggyengülnének, és küldetésük a központi felügyelet által hozott döntések végrehajtása mellett olyan feladatokra korlátozódna, mint a fogyasztóvédelem, a fizetési szolgáltatások felügyelete, a hitelintézetek mindennapos ellenőrzése, vagy a pénzmosás megakadályozása.
Általánosságban elmondható, hogy a közvetlen európai és a nemzeti szintű felügyelet mértéke a hitelintézetek méretének függvénye lesz.
“Két évvel a La Roisiere-jelentés után a felügyeletek egymás közötti koordinációjáról áttérünk a felügyeletek integrációjára” – mutatott rá a javaslat elfogadása után Michel Barnier, a Bizottság belső piacért felelős tagja, aki emlékeztetett rá, hogy miközben az USA-ban a gazdaságot 65 százalékban a piacról finanszírozzák, addig Európában 75 százalékban a bankok.
A Bizottság javaslata szerint az EKB már 2013. január 1-jén megkezdené felügyeleti tevékenységét, és kezdetben alapvetően azokat a pénzintézeteket venné a “védőszárnyai” alá, amelyek a közelmúltban pénzügyi mentőövre szorultak vagy kockázatosnak számítanak. 2013. július 1-től a rendszer működése szempontjából fontos összes bankra is kiterjedne a hatásköre, míg harmadik szakaszban, 2014-től valamennyi valutaövezeti bank az ügyfelévé válna.
A rendelettervezet az euróövezeten kívüli országoknak is felkínálja az egységes felügyeleti mechanizmushoz való csatlakozás lehetőségét, ám mivel az EKB-nak a szerződés értelmében nem lehetnek hatáskörei a valutaövezet határain kívül, ezért a kívülállók sem lehetnek teljesen részei az új rezsimnek. Ha mégis a részvétel mellett döntenek, szavatolniuk kell, hogy nemzeti hatóságaik alávetik magukat az EKB által hozott döntéseknek, és végre is hajtják azokat. Ha ez a feltétel teljesül, az EKB döntése értelmében az eurózónán kívüli országok részt vehetnének a felügyelet irányító testületének vitáiban, és hozzájuthatnak valamennyi rendelkezésre álló információhoz. Szavazati jogot ugyanakkor a tervezet szerint nem kapnának (erről bővebben lásd külön anyagunkat).
Barnier szerint a csatlakozók az asztal körül foglalhatnak helyet, minden információhoz hozzáférhetnek majd, és “bevonják őket a döntéshozatali folyamatba”. “A teljes részvételükkel kapcsolatban nagyon nyitott vagyok” – tette hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a tíz nem eurózóna tagállam közül több is komolyan fontolgatja a csatlakozást az új rendszerhez.
A Bizottság az egységes felügyeleti mechanizmus felállításának kezdeményezése mellett még két javaslatot fogadott el szerdán. Az egyik az Európai Bankfelügyelet (EBA) működési szabályzatát módosítja, hozzáigazítva azt az új kerethez. A másikban pedig Brüsszel azt vázolja fel, hogy milyen lépéseken keresztül képzeli el az európai bankunió létrehozását, ami az egységes felügyelet mellett majdan egy közös betétgarancia-rendszerből és egy egységes európai bankszanálási mechanizmusból áll majd külön pénzalappal.
Mindkét területen a közelmúltban jogszabályi javaslatot terjesztett elő Brüsszel, és mielőtt további lépéseket javasolna az integrációban egy egységes betétgarancia-rendszerrel és banki szanálási alappal, előbb azt szeretné, hogy év vévéig létrejöjjön a megállapodás az asztalon lévő javaslatokról.
