Európai uniós szinten is napirendre kerülhet az Azerbajdzsánnak kiadott baltás gyilkos ügye, amelyre a lehetséges szélesebb körű következmények miatt aggodalommal tekint az Európai Bizottság – közölte újságírói kérdésre a testület szóvivője.
Az európai uniós tagállamok brüsszeli külpolitikai állandó képviselőit tömörítő Politikai és Biztonsági Bizottságban is napirendre kerülhet az azeri-örmény konfliktus, amely Magyarország diplomáciai lépése nyomán újult ki. Minderről uniós források tájékoztatták mások mellett a BruxInfót is, azt követően, hogy Magyarország múlt pénteken kiadta Azerbajdzsánnak a Budapesten életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt azeri baltás gyilkost, aki 2004-ben meggyilkolt egy örmény katonatisztet.
Noha a kabinet állítása szerint Azerbajdzsán megígérte, hogy folytatja az ítélet végrehajtását, de az azeri államfő – Ramil Sahib Safarov hazatérése után – azonnal szabadlábra helyezte a gyilkost. Ezt követően Örményország megszakította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal.
„Jóllehet az ügy alapvetően kétoldalú, de a lépésnek széleskörű európai hatásai vannak, ezért kell foglalkoznunk az üggyel” – magyarázta a BruxInfo kérdésére az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője. Maja Kocijancic szerint Magyarország mellett két olyan ország is érintett az ügyben, amely közel van az EU-hoz. (Azerbajdzsán és Örményország része a Keleti Partnerség nevű speciális partnerségi programnak.)
Catherine Ashton a hétfő délután kiadott közleményében jelezte, hogy az Európai Bizottság aggodalommal figyeli az eseményeket, és információkat is kért „minden releváns féltől, köztük Magyarországtól”. A testület felszólította Azerbajdzsánt és Örményországot arra, hogy mutasson önmérsékletet, és ne rontsa a helyzetet további visszás megjegyzésekkel. Maja Kocijancic is megerősítette, hogy európai uniós szinten is napirendre kerülhet az ügy, noha a BruxInfo kérdésére elmondta, egyelőre nem félő, hogy a magyar lépés veszélyeztetni fogja a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtását.
Uniós források nem kívánták értékelni a magyar diplomáciai döntést, de megjegyezték, hogy „egyelőre úgy tűnik, hogy Magyarország jóhiszeműen járt el, és az Azerbajdzsánnal kötött megállapodást Baku nem tartotta tiszteletben”.
