Áder János köztársasági elnöktől kérik felmentésük visszavonását nyugdíjazott bírák abban a levélben, amelyet pénteken adtak át a Sándor-palotában – közölte az MTI-vel az egyik érintett bíró, Sándor Zsuzsa, aki évekkel ezelőtt a Fővárosi Bíróság szóvivője is volt.
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) csütörtök este közleményben tudatta, hogy az államfőnek nincs lehetősége a felmentő határozatok megváltoztatására, összhangban a bírák nyugdíjazásának alkotmányellenességét kimondó alkotmánybírósági határozat indokolásában foglaltakkal, amely szerint “az alkotmányellenessé nyilvánított törvény alapján felmentett bírák szolgálati jogviszonya nem áll helyre az alkotmánybírósági döntés erejénél fogva, hanem további jogi helyzetüket a Bjt. szabályai szerint lehet rendezni”. (A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényre utaltak.)
A bírói felmentések államfői visszavonását kérő – az MTI-hez is eljuttatott – levélben az aláírók emlékeztetnek arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) másfél hete kimondta a bírák jogállásáról szól törvény nyugdíjazással összefüggő, a kötelező felmentésre vonatkozó szabályainak alkotmányellenességét, és a megtámadott rendelkezést annak ez év január 1-jei életbe lépésére visszaható hatállyal megsemmisítette. Ugyanakkor az Ab határozata kimondta azt is, hogy az alkotmányellenessé nyilvánított törvény alapján felmentett bírák szolgálati jogviszonya az alkotmánybírósági döntéssel automatikusan nem áll helyre.
A levélben kitértek arra: a bíró szolgálati jogviszonya a köztársasági elnök felmentésről szóló határozatával szűnik meg, jelen esetben viszont ezek a határozatok az Ab által utóbb megsemmisített törvényi rendelkezéseken alapulnak.
“Az Alkotmánybíróság határozatának joghatása az, hogy minden bírói szolgálati jogviszony megszüntetésére vonatkozó köztársasági elnöki felmentő határozat, valamint munkáltatói döntés alaptörvény-ellenes, tehát joghatás kiváltására alkalmatlan. A felmentő határozat olyan közjogi aktus, amely az Alkotmánybíróság határozata következtében közjogilag érvénytelen” – írták, idézve az alaptörvény azon rendelkezését is, amely szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét, “őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”.
Mindezek alapján kérik a nyugdíjazott bírák Áder Jánost a bírák felmentésről szóló határozatok visszavonására.
Sándor Zsuzsa elmondta: a Sándor-palotában átadott levelet 112 bíró írta alá, köztük tucatnyi olyan, a menesztett kollégáival szolidaritást vállaló aktív bíró is, akit személyében nem is érint az ügy. Számos távollévő bíró közvetlenül a Köztársasági Elnöki Hivatalnak küldte el az általa aláírt levelet.
Az Ab által visszaható hatállyal megsemmisített szabályok a korábbi, nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódó kötelező felmentést 70 évről 62-re szállították le, s ez a következő években fokozatosan emelkedett volna 65 évre.
Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 felmentő határozatot írt alá, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével.
Még az Ab-döntés kihirdetésének napján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere. A kormány a tervek szerint javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére.
Három nappal később Paczolay Péter, az Ab elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a testület döntéseinek végrehajtására szólított fel. Az Ab döntéseit meg kell valósítania a törvényhozónak, ez a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma – mondta akkor a testület elnöke. Kitért arra is: a nyugdíjazás folytán távozó bírákat nem kell automatikusan visszavenni, hiszen az Ab erről nem foglalt állást.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Ab döntése előtt néhány nappal az InfoRádióban arról beszélt: ha az Ab megsemmisíti a támadott rendelkezéseket, akkor a hivatalnak ezzel kapcsolatban közvetlenül nem lesz tennivalója, nem vehetnék vissza automatikusan a nyugdíjazott bírákat, mindazok, akik sérelmezik a nyugdíjazásukat, a munkaügyi bíróságokon kereshetik majd igazukat.
A Magyar Narancs csütörtökön megjelent számában azt hangsúlyozta az OBH elnöke: a jogszabályokból kell kiindulnia, és “ha valamit szeretnénk ebben az ügyben, ahhoz a jogszabályokat kell módosítani”.
Handó Tünde a hetilapnak adott interjúban úgy fogalmazott: sajnálatosnak tartja, ha “nagy tekintélyű bírók olyan kezdeményezésekkel élnek, ami jogi nonszensz. Én óva inteném ezeket a kollégákat attól, hogy ilyen akciókba kezdjenek, mert csak a saját szakmai tekintélyüket ássák alá” – mondta.
Az OBH elnöke szerint a valódi megoldás az lenne, ha valamennyi bírónak garantálhatnák az egzisztenciális biztonságot. A most távozó bírák tudására és élettapasztalatára szükség van. Megjegyezte: nem bánná, ha újabb kinevezésekkel visszakerülhetnének, nem feltétlenül azokra a helyekre, ahonnét távoztak, hanem oda, ahol tudásukkal és tapasztalatukkal segíthetnék az ügyhátralék ledolgozásában a bíróságokat.
A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését nemzetközi fórumok is vizsgálják. Az uniós Európai Bizottság a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A bíróság a brüsszeli bizottság kérésének megfelelően gyorsított eljárásban már szeptemberben tárgyalják a kérdést, és így még az ősszel megszülethet a döntés.
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is vannak már a magyar bírák nyugdíjazásával kapcsolatos beadványok, több mint százan fordultak ehhez a fórumhoz. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.
