A tagállam megtilthatja másik tagállamban található kaszinók reklámozását, ha a játékosok védelme ott nem egyenértékű
(A C‑176/11. sz. ügyben hozott ítélet)
Ausztriában a külföldi kaszinók reklámozása előzetes engedélyhez kötött. Az engedély megszerzéséhez a másik tagállamban található kaszinó üzemeltetőjének bizonyítania kell, hogy ezen államban a játékosok jogvédelme „legalább egyenértékű” az osztrák jogvédelemmel. Az osztrák szabályok értelmében a kaszinókba való belépés kizárólag nagykorúak számára van fenntartva, a kaszinó vezetésének figyelnie kell a játékosok viselkedését annak megállapítsa érdekében, hogy a játékban való részvételük gyakorisága és intenzitása veszélyezteti‑e a létminimumukat, az ügyfelek pedig közvetlen polgári jogi keresetet nyújthatnak be a kaszinó vezetése ellen, ha azok nem tesznek eleget e kötelezettségeiknek.1
A HIT és a HIT LARIX Szlovéniában kaszinókat üzemeltető szlovén társaságok. A Bundesminister für Finanzentől (szövetségi pénzügyminiszter, Ausztria) engedélyt kértek a Szlovéniában található kaszinóik ausztriai reklámozásához. A minisztérium elutasította kérelmüket azzal az indokkal, hogy a HIT és a HIT LARIX nem bizonyította, hogy a szerencsejátékokra vonatkozó szlovén jogszabályi rendelkezések a játékosok védelmének hasonló szintjét biztosítják, mint az osztrák szabályok.
A Verwaltungsgerichtshof (közigazgatási bíróság, Ausztria), amelyhez a HIT és a HIT LARIX keresetet nyújtott be az említett elutasító határozatok ellen, azt a kérdést terjesztette a Bíróság elé, hogy összeegyeztethető‑e az uniós jogban biztosított szolgáltatásnyújtás szabadságával az olyan tagállami szabályozás, mint az ausztriai.
A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is arra emlékeztet, hogy a szerencsejátékok szabályozása azon területek közé tartozik, amelyek tekintetében jelentős erkölcsi, vallási és kulturális különbségek állnak fenn a tagállamok között. Így vonatkozó harmonizáció hiányában a tagállamok szabadon állapíthatják meg a szerencsejátékokkal kapcsolatos politikájuk célkitűzéseit, és szabadon határozhatják meg a kívánt védelem pontos szintjét.
Következésképpen pusztán az a tény, hogy valamely tagállam egy másik tagállamétól eltérő védelmi rendszert választott, nem befolyásolhatja az e területen hozott rendelkezések arányosságának megítélését. Az ilyen rendelkezéseket kizárólag az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságai által kitűzött célok és az általuk biztosítani kívánt védelmi szint figyelembevételével kell értékelni.
E megállapításokra tekintettel a Bíróság azt a választ adja, hogy az osztrák szabályozás nem ellentétes az uniós joggal, mivel a reklámozáshoz szükséges engedély megadásához mindössze annak bizonyítását követeli meg, hogy a másik tagállamban az alkalmazandó szabályozás lényegében azzal azonos szintű védelmet biztosít a játék veszélyeivel szemben, mint amelyet ő maga is biztosít.
Az ilyen szabályozás, amely korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát, a lakosságnak a szerencsejátékokban rejlő veszélyekkel szembeni védelmére irányuló céllal igazolható. Tekintettel e célra, nem tűnik úgy, hogy e szabályozás túlzott terhet róna a külföldi kaszinók üzemeltetőire, és ezért tiszteletben tartja az arányosság elvét.
Más lenne azonban a helyzet, és e szabályozást tehát aránytalannak kellene tekinteni, ha az azt követelné meg, hogy a másik tagállamban a szabályok ugyanazok legyenek, vagy ha olyan szabályokat írna elő, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a játék veszélyeivel szembeni védelemmel.
A kérdést előterjesztő bíróság feladata mindenesetre annak vizsgálata, hogy a vitatott jogszabályi rendelkezések mindössze attól teszik‑e függővé a más tagállamban található szerencsejáték‑létesítmények reklámozásának engedélyezését, hogy ez utóbbi tagállam szabályozása lényegében a nemzeti szabályozás garanciáival egyenértékű garanciákat nyújt azon törvényes célt illetően, hogy megvédjék a lakosságot a szerencsejátékhoz kapcsolódó veszélyekkel szemben.
1 Az osztrák kormány szerint e megelőző szabályok alkalmazása a játékosok számának jelentős korlátozásához vezetett, mivel az ausztriai kaszinókban 2011‑ben több mint 80 000 személyt érintettek a belépési korlátozások vagy tiltások. A kaszinók száma Ausztriában egyébiránt legfeljebb tizenöt lehet.
