Elfogadta a jegybanktörvény módosítását a parlament, így változnak a monetáris tanács tagjainak és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének felmentésére vonatkozó szabályok.
A pénteken a kormánypártok, az MSZP és az LMP támogatásával, 283 igen szavazattal, harminc jobbikos nem ellenében és három tartózkodás mellett elfogadott jogszabály szerint a jegybankelnök és a monetáristanács-tagok felmentésére irányuló javaslat csak magyar vagy az uniós bíróság – az Európai Központi Bank (EKB) alapokmányában meghatározott feltételek fennállását megállapító – jogerős döntése után terjeszthető a köztársasági elnök, illetve – a tanácstagok esetében – az Országgyűlés elé.
A kihirdetését követő napon hatályba lépő törvénymódosítás értelmében a legalább öt-, legfeljebb kilenctagú monetáris tanácsban a külső, a parlament által megválasztott tagok száma nem érheti el a belső tagok – azaz az elnök és az alelnökök – számának kétszeresét. Az új szabályok szerint a tanácsnak nem kell megküldenie napirendjét a kormánynak, a kabinet képviselője pedig nem vesz részt a testület ülésein, miután az erről szóló paragrafusokat hatályon kívül helyezték.
Változik a monetáris tanács hatásköre is, így a testület állapítja meg ügyrendjét. A törvény szerint a tanács hatáskörébe tartoznak a stratégiai döntések, míg az operatív feladatok ellátása az MNB vezetésének feladata.
Kivették a törvényből azt a passzust, hogy a monetáris tanács dönt a jegybanki alelnökök hatásköréről és saját feladatainak kommunikációjáról, valamint végrehajtási feladatköre sem lesz.
A módosítás hatályon kívül helyezte az MNB-törvény azon paragrafusát is, amely szerint a monetáris tanács megszűnik az euró magyarországi bevezetése után.
Emellett a jegybanktörvény kiegészült a deviza- és aranytartalékra vonatkozó bizonyos adatok hozzáférhetőségét – pénzügyi és devizapolitikai érdekből – korlátozó rendelkezéssel. Így a tartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok az adat keletkezésétől számított legfeljebb tíz évig nem nyilvánosak. De a jegybankelnök ez idő alatt dönthet nyilvánosságra hozásukról.
A kormány – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjének tájékoztatása alapján – korábban azt közölte: a jegybanktörvény módosításának elfogadása után megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az IMF-fel és az Európai Unióval.
Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel úgy fogalmazott: a törvénymódosítás elfogadása után “bármikor beeshetnek” az IMF képviselői a hivatalos tárgyalások megkezdésére.
Nem ez volt az első jegybanktörvény-módosítás a Ház előtt, a kormány az általa kezdeményezett előző változatot azonban június közepén visszavonta, és helyette újat nyújtott be. Erről a Magyar Nemzeti Bank úgy tájékoztatott: a kormány elfogadta a nemzetközi intézmények minden olyan javaslatát, amelyek törvénybe iktatását a hiteltárgyalások megkezdésének feltételéül szabták.
Varga Mihály tárca nélküli miniszter szintén azt hangsúlyozta, hogy az indítvány átvezeti azokat a főbb változtatásokat az MNB-törvényen, amelyeket a kormány, a jegybank, az Európai Bizottság, az IMF és az EKB által működtetett szakértői csoport alakított ki.
A hiteltárgyalásokért felelős kormánytag azt is elmondta, hogy noha a monetáris tanács létszámának bővítésével és az új jegybankalelnök kinevezésével kapcsolatos rendelkezéseket a változtatás nem érinti, de Orbán Viktor miniszterelnök levelet küldött José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, valamint Mario Draghinak, az EKB vezetőjének, arról tájékoztatva őket, hogy a jelenlegi MNB-vezetés mandátumának lejártáig nem jelölnek, illetve neveznek ki további tanácstagokat és jegybanki vezetőket.
