A fegyelmi vétség abban állt, hogy a bíró nyilvánosan kifejtette véleményét a bíróságok igazgatásáról.
A bírák fegyelmi ügyeiben eljáró szolgálati bíróság 2012. március 29-én jogerősen elmarasztalta dr. Ravasz László bírót, és indítványozta a tisztségéből való felmentését. A megállapított fegyelmi vétség abban állt, hogy a bíró nyilvánosan kifejtette véleményét a bíróságok igazgatásáról. A felmentés június 6-án megtörtént. A TASZ a szólásszabadság elfogadhatatlan megsértésének tartja a szolgálati bíróság ítéletét, ezért a tisztségéből felmentett bírónak képviseletet nyújt ahhoz, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljon jogsérelme orvoslásáért.
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) szerint ez a fegyelmi eljárás és büntetés alaptalanul korlátozza a bírák szólásszabadságát. Ugyan a szólásszabadság határai egy bíró vagy más közhatalmat gyakorló személy számára szűkebbek, mint mások számára, az nem lehet annyira szűk, hogy kizárja a demokratikus vitában való kritikus részvételt, adott esetben a bírósági szervezet igazgatására vonatkozó kritikát. A bírákat megillető szólásszabadságnak is csak külső korlátai lehetnek, mint amilyen az, hogy a bíró az előtte folyamatban levő ügyről ne fejthesse ki a véleményét az ítélethozatal előtt. Jelen esetben azonban nem külső korlátról van szó, Ravasz László bíró véleményét a szolgálati bíróság a tartalma alapján ítélte el. A bíró a bíróságok igazgatásának anomáliáira adott egy kétségtelenül csípős, és nemkülönben vitatható magyarázatot. A megnyilvánulások jogellenessége azonban „nem témájukban, hanem tartalmukban rejlik”, mondja maga a szolgálati bíróság is. Ez azonban azt jelenti, hogy a jogkövetkezmények ahhoz igazodnak, hogy a bíró éppen milyen véleményt fejt ki: ha dicséri a szervezetet, akkor nem kell ilyen retorzióval szembenéznie.
A szolgálati bíróság értékelése szerint az, amit Ravasz László bíró mondott, a politikai tevékenységtől való tartózkodás tilalmának megszegését jelenti. A TASZ ezzel ellentétes állásponton van. Ez a tilalom csak arra vonatkozik, hogy a bíró a pártpolitikai szimpátiáit és antipátiáit nyilvánossá tegye. Nem zárhatja ki ugyanakkor azt, hogy a közügyekhez a bíró is hozzászóljon. A szólásszabadság korlátait megszorítóan kell értelmezni, és ezzel a követelménnyel nincs összhangban az, ha minden politikai jellegű megnyilvánulást korlátozunk. Illegitim, a szólásszabadságot alaptalanul korlátozza az a szabály vagy ítélet, ami azt a kötelezettséget rója a bíróra, hogy tartózkodjon a közügyekről folyó nyilvános vitában való mindenféle részvételtől.
„A tisztségből való felmentés a legsúlyosabb fegyelmi büntetés. A kritikus hang elnémítása azonban csak arra jó, hogy megerősítse a kritikát. Nagyon nehéz másra gondolni az eset kapcsán, mint arra, hogy a generális prevenció jegyében a szolgálati bíróság szeretne minden bírót előre elrettenteni attól, hogy akár a legkisebb kritikát is megengedje magának” – mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ programvezetője.
