A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Spar Magyarország
Kereskedelmi Kft. jelentős piaci erővel való visszaélést valósított meg
2009 és 2011 között, amikor beszállítóit – a velük kötött szerződések alapján – pusztán a forgalmazásért cserébe utólagos árkedvezmény megfizetésére kötelezte, ezért 50.000.000 Ft bíráságot szabott ki a vállalkozásra.
A GVH 2010-ben a kereskedelmi törvény alapján indított versenyfelügyeleti eljárást a SPAR beszállítóival szemben alkalmazott ún. teljesítmény arányos bónusz (TAB) feltételeinek vizsgálatara. A GVH 2009-tol kezdődően 2011 végéig vizsgálta a TAB-ot. A vizsgálat során a GVH megállapította, hogy a Spar csak abban az esetben forgalmazta adott beszállító termékét, ha az elfogadja, hogy a vállalkozás a TAB formájában utólagosan árkedvezményt érvényesít vele szemben.
A GVH szerint a kereskedelmi törvény alapján a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő egyrészt nem írhat elő egyoldalúan díjakat a beszállítóival szemben másreszt kedvezményrendszerük feltételeit kötelesek indokoltan kialakítani. A GVH álláspontja szerint az indokoltság követelményének egy olyan kedvezményrendszer tud megfelelni, amely a puszta forgalmazásban megnyilvánuló, szokásos kereskedői teljesítményt meghaladó értékesítési erőfeszítést jutalmazza, vagyis valós forgalomnövelésre vonatkozó kereskedői ösztönzést teremt. Ilyen lehet az a kedvezményrendszer, amely a korábbi eladási tapasztalatok alapján megbecsült forgalmazási célt meghaladó kereskedői többletteljesítményt ismer el.
A GVH a bírság összegének megállapítása során nyomatékosan enyhítő körülménykent vette figyelembe, hogy a kereskedelmi törvény alapján a vizsgált magatartás jogsértő jellege nem volt egyértelműen megítélhető. A bírságon túlmenően a GVH kötelezte a Spar-t arra is, hogy a határozat végrehajthatóvá válásának tárgyévet követő év első napjától (vagy legkésőbb április 1-jétől) szüntesse meg a TAB stabil részének, továbbá dinamikus részének a célforgalom el nem érése esetére történő alkalmazását. Minthogy hasonló kedvezmény rendszereket más kereskedők is alkalmazhatnak, ezért a GVH vizsgálja a velük szembeni eljárás lehetőséget is.
A GVH az alábbi magatartások vonatkozásában – jogsértés bizonyítottságának a hiányában – megszüntette az eljárást:
a) 2010. január 1-jétől a teljesítmény-arányos bónusz stabil részébe beépítette a korábbi években alkalmazott logisztikai díjat, öko hozzájárulást és a szortiment kezelési díjat;
b) 2009-ben és 2010-ben rendszeresen alulbecsülte a beszállítók várható éves forgalmát annak érdekében, hogy a teljesítmény-arányos bónusz dinamikus részéhez tartozó kulcs növekedjék;
c) 2009-ben a kereskedelem-szervezési és infrastruktúra-fejlesztési díjakat nem minden beszállítóval szemben alkalmazta;
d) a teljesítmény-arányos bónuszrendszer a Kertv. 7. § (2) bekezdés c) pontjába ütközik;
A vizsgálat lefolytatása során a GVH több alkalommal is kötelezte a Spar-t arra, hogy csatolja a METSPA Beszerzési és Kereskedelmi Kft.-vel kapcsolatos szerződéses dokumentációt, azonban a Spar megtagadta az adatszolgáltatást arra hivatkozva, hogy a kért adatok nem relevánsak a Spar által alkalmazott teljesítmény arányos bónusz rendszer vizsgálata során. Ehhez képest a Spar, az eljárás döntéshozatali szakaszában, a Versenytanács előzetes álláspontjára adott nyilatkozatában fejtette ki, hogy a GVH által az eljárás megszüntetése és a jogsértés tárgya vonatkozásában használt adatok – amelyeket a Spar szolgáltatott korábban az erre vonatkozó utalás nélkül – Metspa-ra vonatkozó információkat is tartalmaznak. Emiatt a GVH a tényállás további tisztázására kényszerült, ezért 35.000.000 Ft eljárási bírságot szabott ki a vállalkozásra. A bírság összegének a megállapításakor a GVH figyelembe vette, hogy ugyanebben az eljárásban a Spar mar kapott eljárási bírságot illetve, hogy a Spar rosszhiszemű, eljárás elhúzására irányuló magatartást tanúsított, ráadásul az eljárás végső, döntéshozatali fázisában.
