Az Európai Bírósághoz fordul több európai parlamenti frakció amiatt, hogy a Tanács múlt héten úgy határozott, hogy a jövőben kihagyja az EP-t a Schengen-övezet működtetésével kapcsolatos döntéshozatalból.
A dán igazságügyi miniszter szerint a döntésnek nem politikai, hanem jogi okai voltak, szerinte ugyanis így lehet csak hatékonyabb a határellenőrzés nélküli övezet tagállamainak monitorozása. A liberálisok bojkottálni fogják a többi igazságügyi jogszabály vitáját.
Szokatlanul kemény hangvételű vitában utasította vissza az Európai Parlament frakció szinte egyhangúlag a tagállami belügyminiszterek múlt csütörtöki döntését, amelyben arról határoztak, hogy a Schengen-övezet reformjának részét képező értékelési mechanizmus működtetésében nem vehet részt az EP, pusztán konzultációs jelleggel.
Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben arra tett javaslatot, hogy a schengeni tagállamok teljesítményét, és a tagjelöltek felkészültségét értékelő, valamint az övezetet működtető mechanizmus normál uniós jogalkotási eljárás szerint működjön. Eszerint az Európai Bizottság javaslatára a Tanács és az Európai Parlament közösen hozta volna meg a Schengen-zónával kapcsolatos döntéseket.
Az EU Alapszerződésének 77-es cikke helyett azonban a Tanács szerint helyesebb volna a 70-es cikket alapul venni az új mechanizmus megalkotásakor, eszerint viszont az Európai Parlamentnek csak véleményezési joga lenne, a döntéseket a tagországoknak kellene továbbra is meghozniuk. Az EP frakciói már a múlt csütörtöki belügyminiszteri döntés után kiadott sajtóközlemények egész sorában a felháborodásuknak adtak hangot, ezek alapján borítékolható volt, hogy a Tanács nevében felszólaló dán igazságügyi miniszter hideget-meleget fog kapni az EP strasbourgi plenáris ülésén.
Így is lett. A kedd reggeli vitában – a konzervatív frakción kívül – mindegyik képviselőcsoport keményen bírálta a Tanácsot, de leginkább a dán elnökséget. Az általában visszafogottabb álláspontot képviselő Európai Néppárt frakcióvezetője kijelentette, „a frakció számára június 7-én megszűnt a dán elnökség. A június 30-ig hátralévő időben a Tanács titkárságához, illetve a ciprusi elnökséghez fordulunk majd”.
Joseph Daul szerint a Tanács ezzel a kezdeményezéssel „megszakította az EP-vel meglévő bizalmi kapcsolatot, méghozzá veszélyes formában”, szerinte ugyanis az együttes jogalkotás éppen annak lenne garanciája, hogy a nagyobb tagállamok nem kényszeríthetik rá az akaratukat a kisebbekre, illetve tagországi érdekek nem írják felül az európai érdekeket. „Önök ezt az elvet döntötték meg múlt héten” – tette hozzá a francia politikus.
A szocialista frakcióvezető a bevezetőjében elmondta, normál esetben nehezére esne bírálni egy szintén szocialista kormányt (a soros elnökség Dánia kormánya szociáldemokrata), de a tanácsi döntést visszautasítja. „Önök semmit sem tanulnak az elődjük, a populista-jobboldali kormány hibáiból?” – tette fel a kérdést Hannes Swoboda, aki szerint nem jó megoldás annak megkönnyítése, hogy egy tagállam visszaállíthassa az ellenőrzést a határain.
„A tunéziai változások miatt indult bevándorlási hullám volt állítólag az okozója az egész Schengen-vitának. Hol van ez a sok bevándorló? Sehol!” – jelentette ki az osztrák frakcióvezető, arra utalva, hogy nincs migrációs veszély Európában. Hozzátette, „a beavatkozás, amit támogattunk Líbiában, azt eredményezte, hogy sokmillió líbiai ment át Tunéziába. Most az a válaszunk az arab tavaszra, hogy lezárjuk a határokat?”.
Csütörtökön lesz 27 éve, hogy a luxemburgi Schengen városában 6 tagállam aláírta a mostani együttműködés alapjául szolgáló Schengen-egyezményt. A liberális frakcióvezető erre utalva megköszönte a dán elnökségnek „a szép ajándékot”. Guy Verhofstadt elmondta, a frakció az Európai Bírósághoz fordul a jogalap megváltoztatása, és az Európai Parlament kihagyása miatt, szerinte ugyanis az sérti az uniós jogszabályokat.
A volt belga kormányfő belengette a további jogalkotási bojkott lehetőségét is. „Miért kellene folytatnunk a bel- és igazságügyi rendszer továbbépítését Önnel? Miért folytassuk a vitát a Dublin II-rendeletről? Miért folytassuk a jelentés vitáját a vízumügyekről, vagy a Weber-jelentés a határellenőrzés visszaállításáról? Miért ne függesszük fel az összes bel- és igazságügyi párbeszédet?” – sorolta Guy Verhofstadt.
A zöld frakció is egyetért a parlamenti véleményekkel. Rebecca Harms, a képviselőcsoport társelnöke azt mondta, a zöldek is az Európai Bírósághoz fordulnak. Hozzátette, „Dánia Európa-barát hozzáállással kezdte meg az elnökségét, de ez „az Önök elnökségének legszomorúbb napja”.
Az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja szerint csak a 77-es cikk alapján lehetne igazán erős és politikailag is legitim értékelési mechanizmust létrehozni. Cecilia Malmström azt mondta, „Schengen nemcsak egy határszakasz szabad átlépéséről szól, hanem gazdasági növekedésről, szabadságról, kereskedelemről, vállalkozásokról, éppen ezért ez egy európai rendszer és nem lehet kitenni egyetlen tagállam kényének-kedvének”. Utóbbi vélhetőleg arra utal, hogy a jelenlegi, és a Tanács által javasolt rendszerben is akár egyetlen tagország is dönthetne a határai lezárásáról, vagy éppen blokkolhatná a Schengen-övezet bővítését, ahogyan ez meg is történik éppen Románia és Bulgária felvételével.
Az EU-biztos azt mondta, ez nem jogi, hanem politikai döntés volt a tagállamok részéről.
Tanácsi érvelés
Cecilia Malmström ezzel éppen az előtte felszólaló dán igazságügyi miniszternek vágott vissza, aki viszont éppen azzal próbálta nyugtatni a képviselőket, hogy „a Tanács múlt heti döntése egy jogi döntés, annak nincs köze semmilyen politikai megfontoláshoz”. Morten Bodskov azt mondta, a dán elnökség vezetésével a tagállamok a Tanács Jogi Szolgálatának alapos elemzése után látták úgy, hogy jogszerű lenne alkalmazni a 70-es cikket.
A dán tárcavezető szerint pedig nemcsak jogszerű, hanem szükséges is. Bodskov azt mondta, a Schengen-reform az értékelési mechanizmus megerősítését célozza, az pedig csak az új jogalap szerint lehetséges. Múlt csütörtökön a dán igazságügyi miniszter ezt azzal magyarázta, hogy a Schengen-zóna működtetése során azonnali, gyors döntések szükségesek, ezt pedig nem lehetne kivitelezni azzal, hogy az EP és a Tanács elkezd egymással egyezkedni minden döntésben.
A miniszter többször is hangsúlyozta, hogy a tagállamok egyhangúlag így képzelik el a Schengen-zóna jövőjét, utána viszont arra utalt, hogy „a jogalap módosítása szükséges volt ahhoz, hogy továbblépjünk a vitában, enélkül ugyanis nem lett volna meg a megfelelő többség a Tanácsban a jogszabály elfogadásához”.
„Téves lenne ezt az egészet egy olyan küzdelemmé változtatni, ami az EP és a Tanács között folyik, az ugyanis destruktív lenne, mi pedig mind arra törekszünk, hogy megerősítsük Schengent” – próbálta elvenni a vita élét Morten Bodskov, szavai viszont szemlátomást nem hatottak a frakciók vezetőire. Az igazságügyi miniszter ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy csak a Schengen-reform egyik eleménél (értékelési mechanizmus) változtatták meg a jogalapot, a határellenőrzési kódex módosításának (a határellenőrzés visszaállításának lehetőségei) vitája továbbra is a rendes együttdöntési eljárással folytatódik.
