Továbbra is aggodalommal tölti el a magyarországi médiahelyzet és szabályozás alakulása Neelie Kroest, az Európai Bizottság alelnökét, aki azt is kifogásolja, hogy a parlament által nemrég végrehajtott törvénymódosítás az Európa Tanács észrevételeinek csak a töredékét veszi figyelembe.
Az Európai Bizottság alelnöke csalódást keltőnek nevezte a magyarországi médiaszabályozás alakulását és azt ígéri, hogy nagyon alaposan tanulmányozni fogják az Európa Tanács főtitkárának küszöbön álló véleményét és a médiatörvény módosítását is. Neelie Kroes a BruxInfo és a Figyelő tudósítójának nyilatkozva (a teljes interjú szövegét lásd a csütörtöki Figyelőben) közölte, hogy addig nem kíván részletekbe menően nyilatkozni észrevételeiről, ameddig Thorbjörn Jagland, az Európai Tanács főtitkára nem véleményezi a médiatörvény május végi módosítását. Ezzel együtt a biztos arra számít, hogy a főtitkár a kormánynak adandó válaszában nem tartja majd elegendőnek a törvényen végrehajtott változásokat.
„Általában véve, hogy finoman fogalmazzak, csalódást keltő a helyzet. Mitöbb kínosnak nevezném, mert a magyar kormány nem ezt ígérte. Azt ígérték, hogy gyorsabban reagálnak majd az Alkotmánybíróság (tavaly decemberi) döntésére, és a válaszok is világosabbak lesznek majd. Alaposan áttanulmányozzuk majd a kormány eddigi lépéseit és az Európa Tanács reakcióit is” – jelentette ki a liberális hátterű holland származású uniós biztos.
Neelie Kroes szóvá tette, hogy a Bizottság első elemzése szerint a médiatörvény közelmúltbeli módosítása (ezt Áder János eljárásbeli hibákra hivatkozva küldte vissza a parlamentnek – a szerk) az Európa Tanács ajánlásainak „csak a töredékét” veszi figyelembe. Brüsszel becslései szerint egészen pontosan mindössze 11-et a strasbourgi székhelyű szervezet 66 ajánlásából. „Aggodalmainkat fenntartjuk és jelenleg részleteiben tanulmányozzuk a teljes szöveget” – tette hozzá a Bizottság alelnöke, aki úgy véli, hogy az ET független ajánlásai tükrözik a Bizottság régóta fennálló aggályait a magyar médiatörvényre vonatkozóan. Leszögezte, hogy a Bizottságnak továbbra is elvárása a kormánnyal szemben, hogy az előzetes megállapodással összhangban „feleljen meg a jelentésben foglaltaknak, és őrizze meg az európai normákat és értékeket”.
„Továbbra is megalapozottan kijelenthető, hogy a törvény túlságosan homályos és ennek hatása van. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem lehetsz biztos abban, hogy egyik vagy másik akció pénzbírsághoz vagy a működési engedély megvonásához vezet” – közölte.
Kroes rámutatott, hogy elsősorban két dolog ad okot különös aggodalomra. Az egyik a homályos tartalomszabályozás, a másik pedig a médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak függetlensége.
A tartalomszabályozással kapcsolatban Kroes problémásnak tartja azt a meghatározást, miszerint a médiának „autentikus, gyors és pontos információt kell szolgáltatnia a közügyekről” (10-es cikkely); a lineáris médiaszolgáltatások számára előírt kötelezettséget „az eseményekről történő átfogó, tárgyszerű, objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatásról” (13-as cikkely); de a 16-os számú cikkelyt is „az alkotmányos rend tiszteletben tartására” vonatkozó kötelezettségről. A gyűlöletre és kirekesztésre való felbujtás definíciója is (17-ik cikkely) „homályos és túlságosan általános, tűrhetetlen bizonytalanságot teremt és a sajtószabadság és függetlenség csorbításához vezethet”.
Hozzátette, hogy a 17-ik cikkely kapcsán elfogadták a gyűlöletre vonatkozó rendelkezéseket az audiovizuális szektor esetében, de továbbra is aggodalom tárgya a homályosság, és továbbra sem világos, hogy miért kell ezt kiterjeszteni a nyomtatott és az online médiára. A Bizottságnál úgy vélik, hogy a kormány állítása, miszerint a médiahatóság döntéseinek bírósági kontrolljának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy ne lehessen visszaélni ezzel a rendelkezéssel, még mindig homályos. A bírósági felülvizsgálat lehetősége ugyanis Brüsszel szerint nem elegendő ok olyan törvények elfogadására, amelyek „megszegik a jogbiztonság elvét” (különben ilyen érvelés alapján minden ilyen törvényt el lehetne fogadni).
Kroes szerint a médiahatóság elnökének kinevezési eljárásán is változtatni kell annak érdekében, hogy ténylegesen garantálni lehessen a függetlenségét. A médiatanácsi tagok kiválasztási procedúráján is azért kellene változtatni, hogy hatékonyan szavatolhassák a függetlenséget és elhárítsák a politikai befolyásolás lehetőségét – vélekednek az Európai Bizottságnál.
