A rongálás és a zaklatás is lehet gyűlölet-bűncselekmény. Emberi jogi szervezetek közös javaslattal hívják fel a jogalkotók figyelmét, hogy a jelenleg az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét.
A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni védelem fontos része, hogy ne csak egyes személy ellen irányuló magatartásokat, hanem a vagyontárgyak megrongálását is a megfelelő szigorral szankcionálják, ha azt előítéletes indítékkal követik el. Hiszen gyakran hallunk olyan esetekről, amikor egy védett csoporthoz kötődő tárgyat megrongálnak, és az elkövetés körülményeiből látható, hogy erre előítélet-indítékból került sor. Ilyen esetekkel az utóbbi napokban is találkozhattunk: a Duna-parti mártíremlékműre antiszemita, gyűlölködő feliratokat festettek, Nagykanizsán pedig romák lakta házakra félelemkeltő jeleket, üzeneteket mázoltak.
Komoly hiányossága továbbá a jelenlegi szabályozásnak – és ezt az Országgyűlésnek benyújtott, a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló javaslat sem orvosolja –, hogy nem tekinti gyűlölet-bűncselekménynek azokat az eseteket, amikor valakit például egy nemzeti csoporthoz tartozása miatt életveszélyesen megfenyegetnek.
A gyűlölet-bűncselekmények problémakörével aktívan foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), és számos külföldi állam büntetőjoga is gyűlölet-bűncselekménynek tekinti ezeket a támadásokat, és ezzel kifejezi az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélését.
2012 elején öt jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért civil platformot alakított a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb állami fellépés elérése érdekében. Az új Btk. minisztériumi előkészítésének hírére a jogvédők részletes javaslatcsomagot készítettek, amelyben a rasszista, antiszemita, homofób és más előítélet-motivált bűncselekmények elleni – nemzetközileg is elvárt – erősebb törvényi védelmének megvalósítására átfogó reformot javasoltak.
Bár az új büntetőkódexről szóló törvényjavaslat a civilek által javasolt komplex reformot nem vette át, a javaslatot kidolgozó minisztérium az emberi jogi szervezetek néhány javaslatát megfogadta. Így a jelenlegi törvényjavaslat alapján nem szűnik meg a gyűlölet-bűncselekmények – amelyet a Büntető Törvénykönyvben „a közösség tagja elleni erőszak” tényállásként találunk meg – előkészületének büntethetősége, és a védett – nemzeti, etnikai, faji és vallási – csoportok mellé bekerülnek a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportok, valamint a fogyatékos emberek.
A jogvédők az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslat szövegének ismeretében újabb, szűkített javaslatcsomagot dolgoztak ki, amely a legfontosabb módosítási javaslataikat tartalmazza. Ezeket a civil szakértők megvitatták a parlamenti pártok frakcióinak képviselőivel, valamint ismertették az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén, és eljuttatták a minisztériumi vezetőknek, továbbá valamennyi országgyűlési képviselőnek.
Gyűlölet-bűncselekményről akkor beszélünk, ha az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésében előítélet motiválja, tehát támadása célpontját annak kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.
A gyűlölet-bűncselekményekkel, vagyis az előítéletből elkövetett bűncselekményekkel szemben azért indokolt a kiemelt büntetőjogi védelem, mert ezek a támadások nemcsak a közvetlen sértett, hanem az egész társadalom békéje szempontjából károsak és veszélyesek. Ezen túl, a magyar állam nemzetközi kötelezettsége a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony fellépés, amely alapjainak megteremtésére remek lehetőséget kínál az új büntetőkódex megalkotása.
