Néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra került a nemzetgazdasági tárca által készített jelentés, amely a SZÉP kártya és az Erzsébet utalvány rendszerének további sorsát elemzi, különös tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság is vizsgálja a magyar étkezési utalványpiac reformját.
Néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra került a nemzetgazdasági tárca által készített jelentés, amely a SZÉP kártya és az Erzsébet utalvány rendszerének további sorsát elemzi, különös tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság is vizsgálja a magyar étkezési utalványpiac reformját. Dr. Kovách Ákos ügyvéd, a Gide Loyrette Nouel – d’Ornano Iroda versenyjogi csoportjának vezetője segít tisztábban látni a kérdésben, hogy mit is vizsgálhat pontosan a Bizottság, és mi az eljárás menete.
A SZÉP Kártyára és az Erzsébet utalványra vonatkozó szabályozást az Európai Bizottság többek között abból a szempontból vizsgálja, hogy az sérti-e az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződésben (“EUMSZ”) foglalt alapvető szabadságokat.
A SZÉP Kártya kibocsátására vonatkozó feltételeknek jelenleg három szereplő (OTP, MKB és K&H) tud megfelelni, felmerül tehát, hogy a feltételrendszer diszkriminatívnak minősül-e, mivel azt csak néhány vállalkozás képes teljesíteni, korlátozva többek között ezáltal az Európai Unió más tagállamában vagy akár Magyarországon letelepedett vállalkozások piacra lépését.
“Emiatt esetleg felmerülhet, hogy az EUMSZ letelepedés szabadságára, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel nem összeegyeztethető a SZÉP Kártya kibocsátására vonatkozó feltételrendszer. A közösségi jog előbb említett két alapvető szabadságának korlátozására, csak akkor kerülhet sor, ha az nem diszkriminatív, valamely nyomós közérdek teszi indokolttá, alkalmas a kívánt cél elérésére, valamint arányban áll a kitűzött céllal.” – mondta dr. Kovách Ákos.
A gazdasági tárca indoklása szerint az új szabályozás a rendszer átláthatóságát és egyszerűsítését hivatott szolgálni, amennyiben a kibocsátásra jogosult szolgáltatók kizárólag banki hátterű vállalkozások lehetnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tradicionális utalvány-kibocsátó cégek nem tudnak belépni erre a piacra. Az Európai Bizottság nagy valószínűséggel azt vizsgálja a SZÉP Kártya esetében, hogy a feltételrendszer diszkriminációt valósít-e meg, és ha igen, a magyar hatóságok által felhozott indokok elegendőek-e az EUMSZ alapvető szabadságai korlátozásának igazolására, vagy azokat a célokat kevésbé korlátozó eszközökkel is lehetne biztosítani.
Ami az Erzsébet utalványt illeti, annak kibocsátására kizárólag a Nemzeti Üdülési Alapítvány jogosult, szemben a korábbi rendszerrel, amelynek értelmében bármilyen vállalkozás beléphetett a készétel vásárlására jogosító utalványok piacára. Az új szabályok értelmében az alapítvány tehát monopóliumot élvez a béren kívüli juttatások piacának ezen részén. “Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében a monopólium már önmagában versenykorlátozásnak minősül, amely csak bizonyos feltételek együttes fennállása esetén egyeztethető össze a letelepedés szabadságának és a szolgáltatások szabad áramlásának alapelveivel. Ily módon a monopólium – ha az érinti az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet – csak akkor tartható fenn, ha nem diszkriminatív, létrehozatalát vagy fenntartását pedig nyomós közérdek indokolja. Ezen túlmenően a szabályozásnak alkalmasnak kell lennie a kitűzött cél elérésére, ugyanakkor azzal arányban is kell állnia, azaz nem áll rendelkezésre más, kevésbé korlátozó eszköz az elérni kívánt cél megvalósításához” – hangsúlyozta a Gide Loyrette Nouel ügyvédje.
Az eljárás
A GLN Budapest szakértője elmondta, azon esetek kivételével, amikor az uniós jog sérelme egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, a Bizottság először az ún. EU Pilot eljárás keretében vizsgálja meg az érintett szabályozást és kér tájékoztatást az érintett tagállamtól. A SZÉP Kártya és az Erzsébet utalvány esetében egy ilyen előzetes eljárás van folyamatban.
Amennyiben az érintett tagállam megadja a Bizottság részére a kért tájékoztatást, illetve megfelelő javaslatokat terjeszt a Bizottság elé az uniós jogot sérteni látszó szabályozás módosítására, úgy a vizsgálat már ebben a fázisban lezárulhat. Ha viszont az érintett tagállam megtagadja az együttműködést, vagy nem terjeszt elő a jogsértés orvoslására alkalmas módosítási javaslatokat, a Bizottság egy hivatalos felszólító levéllel kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene.
Természetesen az érintett tagállamnak a kötelezettségszegési eljárás során is van lehetősége a Bizottság által kifogásolt szabályozást az uniós jog követelményeinek megfelelően módosítani. Ha erre nem kerül sor, és a Bizottság megállapítja az uniós jognak az érintett tagállam általi megsértését, úgy felhívja szabályozás vagy gyakorlat módosítására.
Amennyiben az érintett tagállam nem hajtja végre a Bizottság határozatában foglaltakat, az eljárás az Európai Unió Bírósága előtt folytatódhat tovább, ami a helyzet például most a telekommunikációs szektort érintő különadó esetében – emelte ki dr. Kovách Ákos.
