A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a nyilvánosságnak teret engedő elsőfokú ítéletet, és a ma kihirdetett ítéletével elutasította az Origo újságírójának keresetét a Schmitt Pál által elbírált kegyelmi határozatok nyilvánossága tekintetében.
Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a kegyelmi határozatok közérdekű adatnak minősülnek, melyet a Köztársasági Elnöki Hivatal kezel, ezért azok anonimizált másolatainak nyilvánosságát nem lehet korlátok közé szorítani. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletében azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a személyes adatok anonimizálása révén az érintett, aki elnöki kegyelemben részesült, még nem válik felismerhetetlenné. Ezen adatok nélkül pedig a kegyelmi határozatoknak nem maradna olyan része, amely értelmezhető lehetne. A Fővárosi Ítélőtábla továbbá kiemelte, a jogalkotót mulasztás terheli, mert a kegyelmi határozatok megismerhetőségét nem rendezi jogszabály. A bíróság – mutat rá az ítélet – nem végezhet jogalkotói tevékenységet azzal, hogy ítéletében eldönti ezen határozatok nyilvánosságát.
„A Fővárosi Ítélőtábla két fontos dolgot kimondott: egyrészt azt, hogy a kegyelmi határozatok a köztársasági elnök szuverén döntését tartalmazó közjogi aktusok, amelyek közérdekű adatnak tekinthetők; másrészt, hogy hézagos a jogi szabályozás. A TASZ álláspontja szerint az egyébként méltányolható adatvédelmi szempontok túlzott szerephez jutottak a jogalkalmazás során. Az a tény, hogy Schmitt Pál például egy rablásért vagy adócsalásért elítéltnek kegyelmezett meg, még nem jelenti a személyes adatok nyilvánosságát, hiszen ebből a részinformációból nem azonosítható be a konkrét személy. Sajnos a közvélemény nem kap semmilyen képet arról, hogy a köztársasági elnök milyen bűncselekmények kapcsán alkalmazza ezt a jogintézményt“ – kommentálta az ítéletet Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelmi és Információszabadság Programjának vezetője.
