Apróbb módosításokra hajlandó a magyar kormány a köznevelési és a felsőoktatási törvényen – mondta az oktatási államtitkár Brüsszelben, miután találkozott az Európai Bizottság oktatásért felelős tagjával.
Androulla Vassiliou azután fogadta Hoffmann Rózsát, hogy felvetődött: a felsőoktatási törvény uniós jogot sérthet, a közoktatási reform pedig veszélyeztetheti a tagállamok által vállalt oktatáspolitikai célokat.
Nem ért egyet a kormány az oktatási reformmal kapcsolatos bizottsági aggályokkal – derült ki az oktatásügyi EU-biztos és az oktatási államtitkár szerdai brüsszeli találkozója után. Hoffmann Rózsa az egyórás egyeztetést követően elmondta, véleménye szerint a kabinet jó megoldásokat talált az oktatási kihívásokra, amiket be is épített a köznevelési, és a felsőoktatási törvénybe. Ettől függetlenül „ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy változtatásokra és apróbb módosításokra van szükség, akkor készek vagyunk ezeket megtenni” – fogalmazott a politikus.
Mint a BruxInfo januárban beszámolt róla, az Európai Bizottság az év elején vizsgálni kezdte a tavaly októberben elfogadott felsőoktatási törvényt, és az ennek kiegészítéseként januárban elfogadott kormányrendeletet. A testület előzetes véleménye szerint sértheti a személyek és a munkaerő szabad áramlását az a rendelkezés, amely szerint az államilag finanszírozott hallgatóknak a képzésük elején szerződésben kell vállalniuk, hogy a képzésük időtartamának dupláját Magyarországon töltik munkavégzéssel a diplomázás utáni 20 éves periódusban.
A Bizottság félelmei szerint a törvény eltántoríthatja a magyar diákokat attól, hogy a felsőoktatásban részt vegyenek, és ezáltal veszélybe kerülhet az az uniós célkitűzés, amely szerint a felnőtt lakosságon belül 40 százalékra kell emelni a diplomások arányát 2020-ig.
A köznevelési törvény kapcsán egy másik oktatáspolitikai célkitűzés elérését félti a Bizottság. A testület javaslatára a tagországok vállalták, hogy 2020-ig 10 százalékra csökkentik az iskolai tanulmányaikat idő előtt befejező diákok arányát. A magyar jogszabály egyebek mellett a tankötelezettség 18-ról 16 évre csökkentését, a szakiskolai képzés időtartamának 4-ről 3 évre mérséklését, és a közismereti tárgyak arányának csökkentését írja elő, amely a Bizottság szerint veszélyeztetheti a célszámok elérését. (A Bizottság aggályairól lásd korábbi cikkünket!)
Munkaerő szabad áramlása
Hoffmann Rózsa a BruxInfo kérdésére kijelentette, nem sérti a személyek szabad áramlását a felsőoktatási törvény és az azt kiegészítő kormányrendelet. Magyarázata szerint szó sincs röghöz kötésről, és bármilyen kényszerről, hiszen a diákok szabadon választhatják meg hogy aláírják-e az ezzel kapcsolatos szerződést, vagy nem. „Ez egy polgári jogi szerződés, amit úgy kell értelmezni, hogy a legjobb eredménnyel felvett diákoknak felajánlja az állam, hogy díjmentesen tanulhatnak. Ez egy kölcsön-féle, amit vissza lehet adni munkában, vagy pénzben” – magyarázta az oktatási államtitkár.
A politikus szerint a törvény összeegyeztethető az uniós joggal, szabad döntésen alapul, és ösztönző jellegű. Hozzátette azt is, hogy az ingyenes felsőoktatás nem alkotmányos kötelem, tehát ebből a szempontból sem aggályos a törvény.
Hoffmann Rózsa szerint ez a rendelkezés senkit nem fog eltántorítani a felsőoktatástól, az viszont biztosan előfordul majd, „pláne a módosabb családokban, hogy egy diák nem akar majd kötelezettséget vállalni, és inkább kifizeti a tandíjat”. Mindezt igyekezett az államtitkár statisztikákkal is alátámasztani, szerinte ugyanis eddig is magas, körülbelül 30 százalékos volt a nappali költségtérítéses képzésben tanulók aránya, és ez az arány az új rendszerben sem változott, dacára annak, hogy a képzési díjak valamelyest emelkedtek is.
Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ig 30,3 százalékra emeli a felnőtt korú lakosságon belül a diplomások arányát. Az államtitkár szerint ezt a számot már most is csak azért nem éri el Magyarország, mert a diplomások körülbelül harmadának még nincs nyelvvizsgája, és ezért nem vehette még át a diplomáját, szerinte tehát ezt a célt nem veszélyezteti a magyar törvény.
Közoktatás
Ahogy véleménye szerint nem veszélyeztetik a közoktatási reformok a korai iskolaelhagyók számának csökkentésével kapcsolatos célokat sem. Itt – az uniós célhoz igazodva – 10 százalékos arány elérését tűzte ki célul Magyarország 2020-ig, és állítása szerint Magyarország már most is 10,4 százalékon áll.
Hoffmann Rózsa elmondta, a tankötelezettség 16 évre csökkentése minderre nem lesz hatással, ezt szerinte statisztikák is bizonyítják. A BruxInfo kérdésére elmondta, azért vitte le a kormány a korhatárt, mert „a tankötelezettség 10 évvel ezelőtti 18 évre emelése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem csökkent, hanem nőtt is az iskolából kibukók száma”. Kérdésünkre, miből gondolja, hogy a visszacsökkentés jó hatással lesz, Hoffmann Rózsa utalt arra, hogy a rendelkezés a szakképzés malmára hajthatja a vizet.
„Ha tehát egy diák már 16 éves korában otthagyhatja a gimnáziumot, mert kőműves akar lenni, akkor ezt tehesse is meg az új szakiskolai rendszerben, ahol már első évben komolyabb gyakorlati képzésben részesülhet” – magyarázta az államtitkár, hozzátéve, hogy a tankötelezettség korhatárának leszállítása nem azt jelenti, hogy kikerülnek az iskolából a diákok, hanem hogy lehetőségük lesz előbb szakiskolai képzésben részt venni.
Vassiliou értékelése
Az oktatásügyi EU-biztos arra kérte Hoffmann Rózsát, hogy készítsen egy összefoglalót a felsőoktatási és a köznevelési törvényről, emellett pedig mutasson be számára egy hatástanulmányt, amely szerint Magyarország valóban képes lesz az általa vállalt uniós célok elérésére. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket Magyarországnak az április 13-ig benyújtandó nemzeti reformprogramban kell bemutatnia.
Hoffmann Rózsa – noha ő maga a hatástanulmányt nem említette, de – azt mondta, hogy a Bizottság kérésére a kormány részletesebb magyarázattal szolgál majd a törvényekről a nemzeti reformprogramban, amit nyárig a Tanácsnak is el kell fogadnia. Ebben a dokumentumban a kabinet, mint Hoffmann Rózsa előrevetítette, igyekszik majd illusztrálni, hogy a most még vitatott intézkedések hogyan járulnak hozzá az uniós célok teljesítéséhez.
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság jogi szolgálatai maguk is vizsgálják a törvényeket, de mint azt a testületnél hangsúlyozzák, oktatásszervezési kérdésekben a tagállamok szabad mozgástérrel rendelkeznek, ebbe a Bizottság nem szólhat bele. „Mi csak az uniós célok teljesítésével kapcsolatban tehetünk megjegyzéseket, illetve a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatosan vizsgálódhatunk” – mondta egy bizottsági tisztviselő.
Utóbbit viszont már nem az oktatási, hanem a foglalkoztatáspolitikai EU-biztos, Andor László felügyeli, aki adott esetben kötelezettségszegési eljárást is indíthat, ha bebizonyosodik, hogy a törvény sérti az uniós jogszabályokat.
