Megállapodásra jutott Szerbia és Koszovó tárgyalóküldöttsége pénteken Brüsszelben arról, hogy milyen formában vehet részt Pristina a balkáni regionális együttműködést segítő fórumokon – jelentette be Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Stefan Füle bővítési biztos.
A háromnapos tárgyalást követően született megállapodás növeli az esélyeit annak, hogy az EU-tagországok vezetői kedvező döntést hoznak Szerbia uniós tagjelölti státusának megadásáról.
Az egyezség szerint Koszovó teljes jogú résztvevőként jelen lehet a térségi kooperációval foglalkozó fórumokon, konferenciákon, de ez nem értelmezhető úgy, hogy Szerbia elismerte volna korábbi tartományának függetlenségét. Koszovó nevéhez ugyanis a fórumokon közzétett minden dokumentumon lábjegyzetet csatolnak majd, és ez egyszerre utal egy ENSZ BT-határozatra, amelyben nem említik a tartomány függetlenségét, és kimondják, hogy Koszovó végső státusáról két- vagy többoldalú tárgyalások útján kell megállapodni, valamint egy hágai nemzetközi bírósági ítéletre, amely jogilag szabályosnak minősíti Koszovó függetlenségének kinyilvánítását.
Megállapodtak Brüsszelben a Koszovót Szerbiától elválasztó “adminisztratív vonalak” és átkelőhelyek integrált ellenőrzéséről is.
Ashton és Füle úgy értékelte, hogy a brüsszeli tárgyaláson elértek fontos előrehaladást jelentenek a térség stabilitása szempontjából, és így jelentőségük kiemelt az Európai Unió szempontjából is. Mint fogalmaztak, a megállapodások mutatják a két fél elkötelezettségét is közös európai jövőjük iránt.
A szerbek és a nemzeti függetlenséget 2008-ban kinyilvánított koszovóiak között, nemzetközi támogatással, 2010 szeptemberében kezdődött új párbeszéd, egyebek között azzal a célkitűzéssel, hogy mindkét fel európai integrációs törekvéseit segítsék – emlékeztet a közlemény.
Az EU-tagországok vezetői az eredeti tervek szerint tavaly decemberben adták volna meg a tagjelölti státust Szerbiának. Ennek feltételeit azonban akkor mégsem látták teljesültnek, különös tekintettel éppen a két fél között, azon belül is a koszovói határövezetben uralkodó feszültségre. Ezért az állam- és kormányfők úgy döntöttek, hogy március eleji találkozójukon ismét foglalkoznak a kérdéssel.
A politikai helyzetet az EU-tagállamok külügyminiszterei is áttekintik jövő héten, és a most bejelentett megállapodás előtt Brüsszelben olyan hírek szivárogtak ki, hogy a tagországok között továbbra sem egyöntetű a szerb tagjelöltség támogatása.
Ashtonék mindazonáltal most úgy fogalmaztak, hogy “a megállapodások különösen üdvözlendők a Szerbia tagjelölti státusáról jövő héten folytatandó eszmecsere szempontjából“.
Az Európai Bizottság ezzel egy időben azt is jelezte: kész tanulmányozni annak lehetőségét, hogy megkezdheti-e az EU a tárgyalásokat Koszovóval egy úgynevezett stabilitási és társulási megállapodásról.
