Megfelelt az uniós jognak az FHB Bank 2009-es állami feltőkésítése, és a neki nyújtott kölcsön is – állapította meg szerdán az Európai Bizottság. A 2010 decembere óta zajló vizsgálat eredménye szerint a pénzintézet átalakítási terve csak minimálisan torzította a bankpiacot, ráadásul az FHB már vissza is fizette a kérdéses összeget.
Megfelelt a bankok állami támogatásával kapcsolatos uniós előírásoknak az FHB Bank 2009-es állami tőkeemelése és a neki nyújtott kölcsön is – jelentette be szerdai közleményében az Európai Bizottság. A testület ezzel le is zárta azt a részletes vizsgálatot, amelyet 2010 decemberében indított, és amelynek kezdetén még azt közölte, hogy kétségei vannak afelől, hogy az FHB-nak juttatott állami pénzeket a bank szabályszerűen használta fel, és nem a saját terjeszkedésére fordította.
Az 1997-ben, az állam által alapított bankban 2007 augusztusára már csak 4 százalékos állami tulajdon maradt. 2009. március 25-én a magyar állam 120 milliárd forint, közepes lejáratú kölcsönt nyújtott az FHB-nak, hat nappal később pedig 30 milliárd forintos tőkeinjekciót nyújtott az állam a pénzintézetnek. Az akkori közlés szerint erre azért volt szükség, mert csak így lehetett biztosítani a bank fizetőképességét és likviditását a gazdasági válság közepette.
A krízis idején az Európai Unió tagállamokra szabott könnyítéseket fogadott el az állami támogatás szigorú szabályaira vonatkozólag. Az FHB-val kapcsolatos intézkedések a bankokat támogató hatályos likviditási és feltőkésítési programok keretébe tartoznak, amelyek a Bizottság érvelése szerint előzetes uniós jóváhagyást igényeltek volna, Magyarország viszont nem kérte ki az EU véleményét. Bizottsági érvelés szerint a támogatás meghaladta azt a korlátot, amelyet feltőkésítések esetében a kockázattal súlyozott eszközök 2 százalékában határoztak meg, és amely alatt a támogatást még nem kell bejelenteni.
Jóllehet, az FHB 2010 februárjában visszafizette a tőkeinjekciót a magyar állam részére, és a Bizottsággal folytatott levélváltást követően a magyar kormány 2010 júniusában benyújtotta a bank szerkezetátalakítási tervét is, ettől függetlenül a Bizottság 2010 decemberében még mindig azt gyanította, hogy a visszafizetett pénz nem elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a bank megfelelő saját hozzájárulását a szerkezetátalakításhoz.
„Ezenkívül, látva az FHB terjeszkedési stratégiáját és közelmúltbeli részesedésszerzéseit, a Bizottság megkérdőjelezi, hogy megtették-e a szükséges intézkedéseket a támogatás által okozott versenytorzítás elkerülésére. A Bizottságnak végül több információra van szüksége annak az állításnak az alátámasztásához, hogy az FHB a jelenlegi terv alapján helyre fogja állítani hosszú távú életképességét.” – írta a Bizottság még 2010 decemberében.
A vizsgálat Magyarországnak adott igazat
Bő egyéves vizsgálat végül ennek az ellenkezőjét bizonyította be. Ehhez persze kellett az is, hogy a kormány 2011 októberében átírja a bank szerkezetátalakítási tervét, amelynek következtében csökkent az FHB részesedése a jelzálogpiacon, és mérséklődött az árfolyamingadozással kapcsolatos kitettsége is. Ezen felül „a bank csökkenteni tudta a kereskedelmi hitelek piacán lévő részesedését is” – közölte a Bizottság.
Mindezek alapján Joaquín Almunia versenypolitikai EU-biztos szerdán azt mondta, a felülvizsgált szerkezetátalakítási terv, és az újabb tőkevisszafizetés meggyőzte a Bizottságot arról, hogy az FHB életképessé vált további állami támogatások nélkül is, és hogy a piactorzítást korrigálni tudták. A testület megállapította, hogy a torzítás így végülis minimális maradt.
