Támogatja az uniós tagállamok többsége a tárgyalásos közbeszerzési eljárások alkalmazási körének szélesítését, de többen veszélyesnek is tartják ennek túlzott, és kontroll nélküli elterjesztését – derült ki a versenyképességért felelős miniszterek hétfői ülésén, amelyen – egyebek mellett – az európai közbeszerzési rendszer megújítását célzó irányelv-tervezetekről is szó volt.
Úgynevezett tájékozódó vitát folytattak a versenyképességért felelős miniszterek hétfőn az európai közbeszerzési rendszer átfogó reformját célzó bizottsági javaslatokról. A testület 2011. december 20-án nyújtotta be a Tanácsnak azt a három irányelv-tervezetet, amely alapjaiban újítaná meg a közbeszerzések működési szabályait uniószerte.
Az első javaslat az EU-tagállamokban alkalmazandó közbeszerzési gyakorlatok keretét határozná meg, a második direktíva-tervezet külön foglalkozik a közlekedési, az energia, a víz és a postai szolgáltatások területén alkalmazandó beszerzésekkel. Ezekre a szakpolitikákra külön rendelkezések kell, hogy vonatkozzanak, hiszen itt az uniós piac is teljesen, vagy részben nyílt. A harmadik irányelv a koncessziós eljárások szabályait határozza meg. Mindhárom területen már vannak hatályos uniós irányelvek, a december 21-én benyújtott csomag viszont ezek megújítását célozzák.
A belső piaci EU-biztos elképzelései szerint a közbeszerzési jogszabályoknak egyszerűbbnek kell lenniük, az eljárásokat fel kell gyorsítani, és mindezeket a kis- és középvállalkozások szolgálatába kell állítani. Michel Barnier a versenyképességi miniszterek hétfői ülése után példaként említett egy kisvállalkozást, amely azért nem indult el egy közbeszerzési pályázaton, mert annak az adminisztrációs költsége a harmada lett volna annak, mint amennyit a beszerzési pályázattal kapott volna. A francia származású EU-biztos szerint ez nem egy szélsőséges példa, hozzátette, mindennapos a nem vállalkozóbarát gyakorlat.
Bár az új irányelvek több irányt is kijelölnek a rendszer egyszerűsítésére, rugalmasabbá tételére, a KKV-k hozzáférési lehetőségeinek a javítására, a garanciák megerősítésére, az egyik leginkább kézzelfogható újítás az a célkitűzés lenne, amely szerint a Bizottság növelné a tárgyalásos közbeszerzési eljárások alkalmazási körét.
Elsősorban erről szólt a három irányelv-tervezet első tájékozódó vitája a versenyképességi miniszterek hétfői ülésén, amelyen a tagállamok többsége ugyan az elvek szintjén támogatta a tárgyalásos eljárások bővítését, de többen további egyeztetéseket javasoltak az ügyről, mindez ugyanis szerintük – egy bizonyos szinten túl – az átláthatóság rovására mehet.
A tárgyalásos versenytárgyalás során az ajánlatkérő meghív néhány céget, amelyek szerinte alkalmasak lehetnek a beszerzés lebonyolítására, és közülük tárgyalásos úton választja ki a győztest.
A tagállamok egy része szerint a jelenlegi jogszabályok megfelelő keretet jelentenek egy jól működő közbeszerzési rendszerhez (pl. Spanyolország), mások szerint a Bizottság nem elég rugalmas, és sokkal jobban ki kellene terjeszteni a tárgyalásos versenyeljárás körét (pl. Hollandia, Svédország). Franciaország is az utóbbi tagállami csoporttal ér egyet, de Párizs általánossá is tenné az Európai Unióban a tárgyalásos közbeszerzéseket.
A köztes, általános álláspontot támogatja Magyarország is. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca stratégiai államtitkára a hétfői vitában elmondta, Budapest üdvözli a tárgyalásos eljárások körének bővítését célzó javaslatot.
Néhány tagállam ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy a tárgyalásos versenyeljárások túl széleskörű alkalmazása káros lehet egyes cégek számára, és a közpénzek elköltésének átláthatóságát is csökkentheti. Ezt a megközelítést támogatja Lengyelország, Portugália, Csehország és Lettország is.
Szabadalom
Bár a versenyképességi miniszterek hétfőn rövid vitát folytattak az egységes szabadalmi dosszié lezárásának menetrendjéről, információink szerint érdemi előrelépés nem történt a hónapok óta megrekedt tárgyalások kapcsán.
Az új, egységes rendszer lényegében bevezetésre kész van, a jogszabályi javaslatok elkészültek, azokat az uniós intézmények előzetesen jóvá is hagyták, az új rendszer életbe lépéséhez azonban még egyetlen megállapodásra szükség van. Ez pedig arról szól, hogy melyik ország adja a szabadalmi bíróság székhelyét. Németország, Franciaország és Nagy-Britannia között hónapok óta késhegyre menő vita van erről, amitől a felek hatalmas bevételeket remélnek.
A dán elnökség a féléves ciklus második felében vár döntést a javaslatról, egyben felhívta a perlekedő tagállamok figyelmét arra, hogy az Európai Tanács korábbi döntése alapján június végéig be kell vezetni a szabadalmi rendszert, ehhez pedig meg kell állapodni a bíróságf székhelyéről is.
