Eddig tíz közérdekű keresetet, illetve közérdekű igényérvényesítési pert indított pénzügyi szolgáltatók ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), közülük egyet jogerősen, hármat első fokon megnyert, a többi folyamatban van – mondta Binder István az MTI-nek.
A közérdekű keresetek, illetve igényérvényesítési perek esetében egyaránt a fogyasztók nevében és helyett lép fel a felügyelet, azt kívánja elérni, hogy a bíróság ítéletében a teljes érintett ügyfélkörre vonatkozóan állapítsa meg a kifogásolt szerződéses feltételek érvénytelenségét, tiltsa el az érintett pénzügyi szolgáltatókat azok további alkalmazásától – ismertette a PSZÁF szóvivője.
Közérdekű kereset esetén a bíróság a Polgári Törvénykönyvet (Ptk.) sértő szerződéses kikötéseket érvényteleníthet, a közérdekű igényérvényesítési perben ezen felül egyéb – például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó – törvények megsértése alapján is kimondhatja egy-egy feltételnek a semmisségét. Ha a felügyelet megnyer egy ilyen pert, az érintett ügyfélnek már nem kell egyedi szerződéses ügyében eljárnia, elég azt perben érvényesíttetnie, hogy az érvénytelenített feltételek számára mekkora kárt okoztak.
Eddig tíz közérdekű per indult, közülük egyet jogerősen, hármat pedig első fokon megnyert a felügyelet, a többi még nem zárult le. Az Axa Bank fióktelepe, a CIB Bank, az Intrum Justitia Zrt., a Magyar Ingatlanhitel Pénzügyi Zrt., a Pesti Hitel Zrt., a Quality Financial Magyarország Zrt., az Argenta Credit Zrt., az Általános Hitel és Finanszírozási Zrt., a New Chance Credit Zrt. és a Zee Capital Zrt. ellen indult eddig közérdekű eljárás.
A PSZÁF jogerősen is pert nyert az Intrum Justitia Zrt.-vel szemben, mivel a társaság nem élt jogorvoslattal az első fokú ítélet ellen. A cég olyan fizetési felszólításokat küldött ki, amelyekben a fizetési késedelmek kapcsán rendőrségi bejelentést és büntető eljárást helyezett kilátásba. A bíróság kimondta, hogy az adósoknak küldött fizetési felszólítás valamennyi érintett fogyasztó vonatkozásában jogellenes.
A CIB Bank esetében első fokon nyert pert a PSZÁF a 2012. január 25-én hozott ítélet alapján. A PSZÁF azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a bank lakossági bankkártyákkal kapcsolatos egyik kárfelelősségi szabálya jogsértő és érvénytelen valamennyi érintett fogyasztó esetében. A bank üzletszabályzatának egyik pontja ugyanis a Ptk.-t és a pénzforgalmi törvényt megsértve az ügyfelek számára egyoldalúan, hátrányosan és – káresemény esetén – tisztességtelen anyagi hátrányt is okozva zárja ki a bank kárfelelősségét akkor, ha az ügyfél a bankkártya alaplimitjénél magasabb napi limitet állít be a kártyatranzakciókra.
Első fokon nyert pert a PSZÁF 2011. október 18-án az AXA Bank fióktelepével szemben indított közérdekű igényérvényesítési eljárásában is, amelyet az Axa megfellebbezett. Az elsőfokú ítélet szerint érvénytelen a hitelintézet üzletszabályzatának azon pontja, amelyik az ügyfelek bankkártyájának jogosulatlan vagy csalárd módon történő használatának a gyanúja esetén vagy a kártya használatának biztonsága érdekében jogosult a bankkártya felfüggesztését vagy letiltását kezdeményezni, az ebből eredő, az ügyfélnél keletkezett esetleges károkért fennálló felelősséget azonban kizárja. A bank azonban csak akkor zárhatja ki a kárfelelősséget, ha a letiltásra, felfüggesztésre vonatkozó feltételek az intézkedések idején bizonyíthatóan fennálltak, amit neki kell bizonyítania.
A New Chance Credit ellen is van már elsőfokú ítélet, a bíróság 2011. november 29-én 13 pontban mondta ki érvénytelennek a pénzügyi szolgáltató üzletszabályzatának és szerződésmintáinak feltételeit valamennyi érintett ügyfél esetében. Ilyen érvénytelenített kikötés volt például, hogy ha az adós nem hosszabbítja meg a hitel teljes futamidejére a pénzügyi szolgáltató opciós vételi jogát (a jogszabály öt évre ad erre lehetőséget), a hitelező felmondhatja a szerződést, illetve, ha az adós aláírja a hitelszerződést, lemond a Ptk.-ban biztosított esetleges megtámadási vagy végrehajtás-felfüggesztési jogáról.
A Quality Financial elleni közérdekű keresetet esetében is számos szerződéses feltételt problémásnak tart a felügyelet. Ilyen például az, amelyik szerint a társaság bármikor felmondhatja a szerződést, ha nem áll rendelkezésére refinanszírozási forrás, s a szerződő ezzel szemben nem élhet ellenköveteléssel, vagy ha az adós szerződésszegést követ el, a hitelező a hitelszerződést úgy mondhatja fel, hogy irreálisan magas összeget, az aktuális tartozás 5 százalékát levonhatja szerződés felmondási költségtérítés címén.
A Pesti Hitel Zrt. ellen 2011. december 13-án indított közérdekű igényérvényesítési pert a PSZÁF, mert számos szerződéses feltételt tisztességtelennek tart. Binder István ezek között említette, hogy ha az adós a szerződéstől eláll, akkor az elállásig teljesített befizetései nem járnak vissza, s az adós nem jogosult a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeivel szemben esetleges ellenköveteléseket beszámítani.
A Zee Capital ellen 2010. április 8-án nyújtott be közérdekű keresetet a felügyelet, a vele szemben támasztott kifogások hasonlóak, mint New Chance Creditnél.
A Magyar Ingatlanhitel Pénzügyi Zrt.-vel szemben indított perben február 15-én volt az első tárgyalási nap. A PSZÁF több szerződéses kitételt kifogásol, így többek között azt, amelyik a végrehajtási eljárás kapcsán egy jövőben bekövetkező bizonytalan eseményre vonatkozóan előre kiköti az adós megtámadási jogról való lemondását. A bíróság szerdán előkészítő irat benyújtására kötelezte a társaságot, a következő tárgyalás, egyben az ítélet április 25-én várható.
Binder István elmondta, további közérdekű keresetek is előkészületben vannak pénzügyi szolgáltatókkal szemben.
