A gyűlölet-bűncselekmények elleni, nemzetközi szervezetek által is gyakran kritizált erőtlen fellépés hazánkban a jogi szabályozás hiányosságaiból is adódik. Erre a megállapításra jutottunk, amikor az új Büntető Törvénykönyv jelenleg zajló kodifikációjához kapcsolódóan négy másik, a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés terén komoly tapasztalattal rendelkező civil szervezettel együtt áttekintettük az ilyen bűncselekményekre vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályozást.
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetek kutatómunkát végeztek a gyűlölet-bűncselekmények szabályozása kapcsán felmerülő legfontosabb problématerületek, a vonatkozó nemzetközi ajánlások és nemzetközi szabályozási modellek területén.
Az öt civil szervezet közös levélben fordult Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, amelyben azt kértük, hogy biztosítson számunkra személyes egyeztetési lehetőséget az új Büntető Törvénykönyv kodifikációjáért felelős minisztériumi szakemberekkel kutatásunk eredményeinek, javaslataink megosztásának céljából.
A TASZ évek óta foglalkozik a rasszista, homofób, antiszemita indíttatású, vagy egyéb előítéletességen alapuló bűncselekmények elleni hatósági fellépés hiányosságaival. A közös levélben megfogalmazott javaslatok célja, hogy a szabályozás javításán keresztül segítsük a jogalkalmazók munkáját a gyűlölet-bűncselekmények
