Számos szervezet (köztük a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért), a korábbi adatvédelmi biztos és a sajtó is élesen bírálta az ügyészségről szóló törvényt, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló jogszabályt. Írásunkban megpróbálunk képet adni az érintett változásokról és az általuk kiváltott élénk szakmai vitáról.
Az ügyészség szervezete
Az ügyészség szervezete az új törvény alapján a következőképpen épül fel:
Az ügyészség élén áll a legfőbb ügyész. (jelenleg Dr. Polt Péter). Ő vezeti és irányítja az ügyészi szervezetet. Közvetlenül a legfőbb ügyész felügyelete alatt áll a Kabinet, a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya, a Jogi Képviseleti Önálló Osztály, a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály. A legfőbb ügyész két helyettese a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes (Dr. Belovics Ervin) és a közjogi legfőbb ügyész helyettes (Dr. Varga Zs. András) Előbbi közvetlen felügyelete alatt áll a Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály, a Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya, a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály, a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály. Szintén a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes látja el az Országos Kriminológiai Intézet felügyeletét. Az OKRI az ügyészség tudományos, kutató intézménye. Célja a „bűnözés kutatása, a kriminológia, a kriminalisztika és a büntető-jogtudományok elméletének és gyakorlatának fejlesztése.” (Az intézet élén 2012. január 15. óta Dr. Vókó György áll.) A közjogi legfőbb ügyész helyettes felügyeli közvetlenül a Közérdekvédelmi Főosztályt, a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályt, és a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztályt. A Legfőbb Ügyészség szervezetéről részletes ábra található a 20/2011. (XII. 20.) LÜ utasítás mellékletében.
A legfőbb ügyészségen kívül Magyarország ügyészi szervei a következők:
A fellebbviteli főügyészségek, (Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, Debreceni Fellebbviteli Főügyészség, Győri Fellebbviteli Főügyészség Pécsi Fellebbviteli Főügyészség Szegedi Fellebbviteli Főügyészség) a főügyészségek (Fővárosi Főügyészség, Baranya Megyei Főügyészség, Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, Békés Megyei Főügyészség, stb.) és a járási ügyészségek.
Lényeges változás, hogy a katonai ügyészségek „elszakadnak” a Honvédelmi Minisztériumtól és betagozódnak az ügyészi szervezetbe. A katonai ügyek mellett más ügyek felderítésében, vádképviseletében, nyomozásának felügyeletében is részt vesznek.
Az ügyészség feladatai:
A jogszabály két nagy csoportra bontja az ügyészségi feladatokat. Egyrészt tárgyalja az ügyészség büntetőjogi tevékenységét.
A vádemelés feltételeinek vizsgálata során az ügyész nyomozást végeztet, maga nyomoz, vagy a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozását felügyeli. Az ügyésznek a nyomozással, és a vádemeléssel kapcsolatos feladatait a Be. részletesen szabályozza, így az Ütv. csak általánosságban határozza meg ezeket. Továbbra is lehetősége van az ügyésznek a más törvényben szabályozott titkos információ-gyűjtésre. Ezt azonban nem az ügyész végzi, hanem a törvényben erre feljogosított szervezetek.
A büntetőbíróságok előtti ügyészi tevékenységet szintén a Be. szabályozza, így a jogalkotó ebben az esetben is általánosan jelölte meg a főbb feladatokat és jogköröket.
A törvényekben meghatározott joghátrányok végrehajtása törvényességének felügyelete körében a jogalkotó azokat a főbb területeket rögzíti, amelyekre az ügyész büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti tevékenysége kiterjed. A szigorúbb ügyészi kontroll biztosíthatja a joghátrány alkalmazás törvényi mértékének megtartását.
A nemzetközi bűnügyi együttműködés terén a legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe tartozik a joghatóságról lemondásra vonatkozó döntés meghozatala, továbbá ő dönt a külföldi igazságügyi hatósága részére adható, illetve tőle kérhető eljárási jogsegélyek tárgyában.
Az ügyészség feladatainak másik körét a közérdekvédelmi feladatok teszik ki. A jogalkotó általánosságban határozza meg, hogy az „ügyészség a törvényesség helyreállítása érdekében elsősorban peres és nemperes eljárások megindításával, valamint hatósági eljárások kezdeményezésével és jogorvoslatok előterjesztésével lép fel” (ld. a jogszabály indoklását). Ezt követően a jogszabály konkrétan is leírja a közérdekvédelmi feladatokat:
- Részvétel a peres és nemperes eljárásokban
- Egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatok
- Egyes hatósági eljárásokhoz és intézményekhez kapcsolódó ügyészi feladatok
- A szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatok
- Az ügyészségi adatkezelés
E rendelkezések meghatározzák az ügyészség büntetőjogi, közérdekvédelmi, statisztikai, valamint tudományos célú, továbbá a más hatóságoktól átvett adatok adatkezelésének a szabályait. A legfőbb ügyész, utasításban szabályozza azokat az adatköröket, amelyeket az ügyészség a törvény felhatalmazása alapján kezel, és azokat a határidőket is, amelyeknek a leteltéig a büntetőeljárás során keletkezett személyes adatok tárolhatók.
Az ügyészek jogállása
Mint az az indoklásából is kiderül, a 2011. évi CLXIV. törvény (a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról), „részletesen tartalmazza az ügyészségi testületekre, az ügyészségi szolgálati viszony létesítésére és a vezetői megbízásra, illetve megszűnésükre, az összeférhetetlenségre, a minősítésre, a munkavégzésre és a javadalmazásra, a pihenőidőre, a fegyelmi és a kártérítési felelősségre, a jogviták elintézésének rendjére vonatkozó szabályokat.” A törvény emellett a Kúria elnökével szinte megegyező módon szabályozza a legfőbb ügyész jogállását és javadalmazását.
A fenti jogszabályok kritikája:
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös véleményt adott ki az elfogadott igazságügyi törvénycsomagról. Ebben a „Vélemény az ügyészségről, a legfőbb ügyészről és az ügyészekről szóló új törvényekről” alcím alatt a következő megállapításokat teszik:
A jogszabályok sem formai sem tartalmi értelemben nem tekinthetők „reformnak”.
Az új jogszabályok látszólag az ügyészség függetlensége és önállósága mellett elkötelezettek, ugyanakkor a kormány alá rendelt ügyészségek sajátosságait mutatják. Az új szabályozás ellenére is fennmaradt az ügyészség centralizált jellege. A legfőbb ügyész mandátumának kilenc évre hosszabbításával a tisztség még jobban elválik a parlamenti ciklustól és tovább önállósodik a többi hatalmi ággal szemben. A legfőbb ügyész hatalma –széleskörű, törvény által nem korlátozott és senki által nem ellenőrzött döntési jogosítványai miatt – megnő a szervezet irányításában. Az ügyészek is jelentős túlhatalomhoz jutnak az „igazságszolgáltatásban való közreműködés”, (mint elsődleges feladatuk) körében. A törvényességi felügyeletet kiterjesztik a gazdasági és a civil szervezetek ellenőrzésére is, a közérdekből való perlésnek pedig tág teret engednek.
A vélemény részletesen ismerteti az ügyészségi szervezetre és a legfőbb ügyészre, az ügyészeknek a büntető igazságszolgáltatásban való közreműködésére és az ügyészek közérdekű tevékenységére vonatkozó kritikus észrevételeit. Következtetésükben úgy ítélik meg, hogy: „Az új törvények nem a törvények által korlátozott, a hatalmat megosztó és az egyéni jogokat tiszteletben tartó államról szólnak, hanem az egyik legfontosabb közhatalmi szervezet és vezetőjének ellenőrizhetetlen, átláthatatlan és a hatalmi önkénynek teret engedő szabályozásról”
Korábban oldalunkon már ismertettük Jóri András egykori adatvédelmi biztos aggályait az akkor még törvénytervezetként futó jogszabálycsomagról.
