A Szekszárdi Városi Bíróság az információszabadság alkotmányos elveit érvényesítve újabb, az atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatok közlésére kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t.
Az ún. Teller-projekt keretében a Paksi Atomerőmű és a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. megkezdte a bővítés megalapozását. Az Energiaklub a projekt keretében kötött szerződések és hatástanulmányok nyilvánosságra hozatala érdekében indított pert.
A keresetet a jogi képviseltet nyújtó TASZ tavaly decemberben terjesztette elő. Pár nappal a kereset benyújtását követően az alperes részben teljesítette az adatszolgáltatást, ezért a per tárgya szűkült az eredetileg 17 pontból álló adatigényléshez képest. A Szekszárdi Városi Bíróság a mai napon hozott, nem jogerős ítéletében helyt adott a keresetnek.
A bíróság teljes mértékben figyelembe vette, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáért folytatott peres eljárásokat soron kívül kell lefolytatni, és ez nem csupán a tárgyalás kitűzésére, hanem a pervezetésre is vonatkozik. Egyértelmű, hogy egy demokratikus társadalomban az atomerőmű bővítése közügy: egyrészt az atomenergia termelés állami monopólium, így közfeladat; másrészt közpénzből finanszírozzák a beruházást (becslések szerint a tervezett bővítés összköltsége 2-3 ezer milliárd forintot is elérheti.); harmadrészt komoly környezet- és egészségvédelmi kockázatot jelent. Ahhoz, hogy értelmes vitát lehessen lefolytatni a bővítésről, naprakész információkra van szükség: a közérdekű adatok nyilvánossága a társadalmi vita előfeltétele. Érdemi érveket a beruházásról csak akkor tud kifejteni az állam energiapolitikáját monitorozó felperes civil szervezet, ha az aktuális vitához kapcsolódó adatokat tanulmányozhat. Éppen ez a magyarázata az információszabadság törvényben előírt soron kívüliségnek: az adatkezelő állami szerv a perbeli magatartásával ne szabotálhassa el a társadalmi vitát, hiszen az információ az idő múlásával veszít az értékéből. A bíróság ezért helyesen járt el, amikor a Paksi Atomerőmű Zrt. jogi képviselőjének a tárgyaláson előterjesztett, további nyilatkozattétel szükségességével indokolt halasztási kérelmét elutasította. A bíróság – összhangban egy korábbi, jogerős ítélettel – kiemelte, hogy a közvetett állami tulajdonban álló erőmű közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles tűrni az állampolgárok ellenőrzését. Nem fogadta el a bíróság az alperesnek az átláthatóságot teljesen ellehetetlenítő érvelését, miszerint kizárólag az állami tulajdonrész – pontosabban az azt megtestesítő részvények – értékesítésével kapcsolatos információk minősülnek közérdekű adatnak.
„Egyértelműen közügynek számít, hogy mennyit költ az állam az ország energiaellátásában kulcsfontosságú szerepet játszó erőműre. A Szekszárdi Városi Bíróság ítélete remélhetőleg már elsőfokon jogerőre emelkedik, és nem húzza az alperes el az eljárást fellebbezéssel egy jogilag teljesen egyértelmű ügyben.” – mondata Baltay Levente, a jogi képviseletet ellátó Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje.
