Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke az éjjel Navracsics Tiborhoz írt levélben erősítette meg a médiapluralizmus és -szabadság magyarországi helyzetével kapcsolatos aggodalmait.
A magyar miniszterelnök-helyetteshez, közigazgatási és igazságügyi miniszterhez intézett levél tartalmáról Ryan Heath, az alelnök szóvivője adott szerdán tájékoztatást.
Heath közlése szerint Kroes hangsúlyozni kívánta, hogy a médiaszabadság és médiapluralizmus “nem csupán az uniós és a nemzeti jog technikailag helyes alkalmazását jelenti, hanem – ami ennél fontosabb – ezeknek az alapvető elveknek a gyakorlati alkalmazását és előmozdítását”. Az Európai Bizottság, az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye mindkét vonatkozásban “továbbra is különösen éber” – tette hozzá a holland liberális politikus.
Kroes a levélben felvetette, hogy a KlubRádió frekvenciaengedélyét nem csupán Budapesten nem hosszabbították meg, hanem ez történt egy sor helyi engedély tekintetében is, amit a bizottsági alelnök aggasztónak tart.
Nemzetközi szervezetek és a civil társadalom szervezetei eközben bírálják, hogy a magyar médiatörvény aránytalanul központosított, az EU-ban példátlan mértékű ellenőrzés veszélyének teszi ki a médiát – folytatta Kroes.
A médiaügyi bizottsági alelnök felhívta a figyelmet az alapvető jogok uniós chartájára, amely előírja a médiaszabadság és -pluralizmus tiszteletben tartását. Emlékeztetett arra, hogy az Európa Bizottság tavaly már fellépett a magyar médiatörvény négy olyan elemével szemben, amely nem volt összeegyeztethető az EU-joggal, beleértve abba az alapjogi chartát is. Utalt arra, hogy ő maga létrehozott egy magas szintű szakértői munkacsoportot a volt lett államfő vezetésével. E munkacsoport a médiaszabadság és -pluralizmus ügyében ad tanácsokat, és január 25-én tartja következő ülését.
Kroes – a szóvivő tájékoztatás szerint – “erőteljesen sürgette”, hogy a magyar kormány hajtsa végre a magyar Alkotmánybíróság tavaly december 19-i döntését, amely kimondta, hogy a médiatörvény alkotmányellenes módon korlátozza az írott sajtó szabadságát. Így például – tette hozzá az alelnök – az alkotmánybírósági döntés értelmében az újságírók azonnali érvénnyel titokban tarthatják forrásaikat. Május 31-ig kell végrehajtania a parlamentnek az egyéb változtatásokat, beleértve annak a kötelezettségnek az eltörlését, amelynek értelmében a nyomtatott és az online médiának engedélyt kell kérnie a nyilatkozótól az általa tett nyilatkozatok közzétételére.
A rádiófrekvenciák engedélyezését illetően Neelie Kroes megállapította: a nemzeti kormányok az uniós jog értelmében jogosultak ugyan megfogalmazni az engedélyezés közérdekű feltételeit – beleérve a kulturális és nyelvi diverzitás, illetve a médiapluralizmus szempontjait -, de az odaítélési folyamatnak objektívnek, átláthatónak, diszkriminációtól mentesnek és arányosnak kell lennie. A feleknek a nemzeti jogrendszerben lehetőséget kell adni a fellebbezésre a frekvenciadöntés ellen olyan esetekre, amikor úgy ítélik meg, hogy ezt az uniós jogi előírást nem tartották tiszteletben.
Neelie Kroes felhívta a figyelmet arra, hogy az EU nem korlátozza a kiadható engedélyek számát, a választás a magyar kormányé. A bizottsági alelnök hisz abban, hogy minél több versenylehetőséget kell nyitni, és a levélben “bátorította” a magyar hatóságokat további rádióengedélyek kiadására. Kifejezte egyúttal reményét, hogy a sikertelen pályázók internetes rádióállomásként működhetnek majd.
