A cikkemben a végrehajtás elrendelése iránti kérelmek problémáit, hiányosságait kívánom bemutatni, melyek általában hiánypótlást tesznek szükségessé. Nem valamennyi végrehajtható okirat, hanem csak a bíróság által kiállított végrehajtási lap, bíróság által kiállított végrehajtási záradék, a bíróság letiltó végzése, átutalási végzése kiállítása iránti kérelmek problémáival kívánok foglalkozni.

A végrehajtás elrendelésének általános feltételei

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 13.§-a és 14.§-a tartalmazza az általános feltételeket.

A Vht.13.§ a.) pontjával kapcsolatban a problémát az okozza, amikor nem azzal az adóssal szemben kérik a végrehajtás elrendelését, akit a bíróság jogerős határozata marasztalt.

A polgári peres eljárás során hozott ítéletek, egyezségek esetén általában nem okoz problémát a marasztalt személy beazonosítása, a legtöbb problémát, amivel találkoztam a bíróság által kiállított fizetési meghagyások okozták, amelyek nem tartalmazták sem a fizetési meghagyáson sem az esetleges mellékleteiben a kötelezett személyes adatait, ezért a végrehajtást kérőnek először a végrehajtási lapon kellett ezt feltüntetnie, főleg közüzemi szolgáltatóknál, név- és címazonosság esetén fordult elő, hogy a végrehajtási eljárás során – jogutódlási kérelem elbírálása során – derült arra fény, hogy nem megfelelő személlyel szemben rendelték el a végrehajtást.

A Vht.13.§ b.) pontjával kapcsolatban alapvetően a jogerőre emelkedés vagy előzetes végrehajthatóság megállapítása sem jelenthet problémát, figyelemmel arra, hogy a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 230/A. § (1) bekezdése szerint az első fokon eljárt tanács elnöke a határozat eredeti példányára vezetett záradékkal tanúsítja a határozat jogerejét.

A gyakorlatban a problémát a jogerősítés, előzetes végrehajthatóság kimondásának elmaradása okozza. Álláspontom szerint mivel a határozat a Pp. 228.§-ban foglaltak szerint, illetve helybenhagyó, megváltoztató másodfokú határozat folytán emelkedhet jogerőre, önmagában a jogerősítő záradék hiánya nem akadálya végrehajtás elrendelésének.

A Vht.13.§ c.) pontja nagyon sok problémát okoz. A leggyakrabban előforduló probléma, hogy nem a közléstől (Pp. 219.§), hanem a jogerőre emelkedéstől számítják a végrehajtást kérők a határidőt. A legnagyobb problémát a másodfokon jogerőre emelkedett döntések okozzák, ugyanis amennyiben a másodfokú határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak az már a kihirdetéssel jogerőre emelkedik (Pp.228.(1) bekezdés), a teljesítési határidő azonban a közléstől (Pp.219.§ (1) bekezdés) kezdődik, a végrehajtást kérők gyakran elmulasztják az iratok tanulmányázást a közlés dátumának megállapítása végett, és a teljesítési határidő kezdetét a másodfokú határozat meghozatalának napjától számítják.

A Vht.14.§-ában foglaltak alapján leggyakrabban a gyermektartásdíj végrehajtásánál felmerülő probléma, hogy a végrehajtást kérők 6 hónapnál régebbi, a marasztaló határozatban nem szereplő, lejárt gyermektartásdíjra is kérik a végrehajtás elrendelését anélkül, hogy a Vht. 14.§ a.) vagy b.) pontjában megjelölt okról nyilatkoznának.

Legtöbbször tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás behajtása esetén csak a végrehajtható okirat nyomtatványt terjesztik elő, de arról nem nyilatkoznak, hogy miért terjesztenek elő 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészlet behajtása iránti kérelmet, a probléma a végrehajtást kérő nyilatkozattételre felhívásával, meghallgatásával orvosolható.

Megjegyzem, hogy a fenti feltételek mellett a bírósági végrehajtás elrendelésének feltétele az is, hogy a bíróság határozatának végrehajtása bírósági végrehajtási útra tartozzon, vagyis például kapcsolattartás (1952. évi IV. törvény 92.§ (6) bekezdés), a bíróság megelőző távoltartást elrendelő határozata alapján nem rendelhető el bírósági végrehajtás (2009. évi LXXII. törvény 16.§ (6) bekezdés).

Az egyes végrehajtható okiratok

A./ Végrehajtási lap

A Vht. 12.§-a szerint a végrehajtási kérelmet a kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni.

A végrehajtási lap nyomtatvány az 502-es, illetve meghatározott cselekmény végrehajtásához az 501-es nyomtatvány.

A problémát az okozza, hogy a nyomtatványok az évek során változtak, egyre több figyelmeztetést tartalmaznak, melyek egy részét a Vht.19/A.§-a is tartalmazza, azonban a végrehajtást kérők sokszor elavult nyomtatványokat használnak. A Vht.18.§ (3) bekezdés szerint a végrehajtási lap nyomtatványt általában 6 egyező példányban kell benyújtani.

A Vht.15.§-a alapján a problémát az okozza, hogy sok esetben a megyei bíróság elsőfokon hozott határozata alapján a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet a helyi bíróságnál nyújtják be, ekkor nem mellőzhető a kérelem áttétele, vagy a büntetőügyben hozott olyan határozat alapján kérik a végrehajtást, amikor magánvádas ügyben a magánvádló javára bűnügyi költség megfizetésére kötelezik a terheltet, ugyanis a Vht.15.§ (1) bekezdés b.) pontja csak a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazza, a bűnügyi költséget nem.

A Vht.16.§-ban foglalt esetekben a végrehajtást kérők általában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságokhoz nyújtják be a végrehajtás elrendelése iránti kérelmüket, a problémát általában a külföldi határozat elismerése okozza.

A Vht.18.§-a szerint minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani, ezért sokszor a végrehajtást kérők a végrehajtási költségekre is tekintettel feleslegesen kérnek két végrehajtási lap kiállítását ugyanazon ítélet alapján meghatározott cselekmény végrehajtásánál, mivel az 501-es végrehajtási lap nyomtatvány 3/c.) pontja külön ezért nevesíti a pénzkövetelés jogcímét.

Nem mellőzhető annak megjegyzése, hogy a Vht.29.§-a alapján csak végrehajtási lap állítható ki, ha korábban a közvetlen bírósági felhívás, letiltás nem vezetett eredményre

Az 502-es nyomtatvány egyes pontjaihoz:

1/a.) pont:

Az adós nevét pontosan a végrehajtandó határozatban foglaltak szerint kell feltüntetni, a leánykori illetve születési név feltüntetése sem mellőzhető.

1/b.) pont:

A Vht.11.§ (2) bekezdés a.) pontja szerint legalább a természetes személy adós születési idejét vagy az anyja nevét fel kell tüntetni, és ez nem mellőzhető.

A gyakorlatban azonban több alkalommal is előfordult, hogy ezek a vagylagosan kötelező személyes adatok sem elegendőek, mivel azonos nevű adósok egy napon születtek, ezért szükséges valamennyi rendelkezésre álló adatot feltüntetni.

A problémát az okozza, amikor a polgári peres eljárásban illetve a fizetési meghagyásos eljárás során rögzített személyes adatok eltérnek a végrehajtási lapon foglaltaktól, ekkor a Vht.13.§ (1) bekezdés a.) pontjában foglaltak hiánya miatt a végrehajtási lap kiállításának megtagadásának van helye.

1/c.) pont:

Azért fontos pontosan kitölteni, mivel az adós lakóhelye, székhelye szerinti végrehajtó jár el.

Amennyiben az adós pontos lakóhelye, székhelye nem áll rendelkezésre, utóbbi esetben a cégjegyzékből, előbbi esetben az 1992. évi LXVI. törvényben foglaltak szerint a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásból kideríthető.

1./d.) pont:

Amennyiben a végrehajtást kérő az adós munkahelyét is megjelöli, a bíróságnak abban a kérdésben kell határoznia, hogy helye lehet-e végrehajtási lap kiállítása helyett közvetlen bírósági letiltó végzés kiállításának a Vht.26.§ b.) pontja vagy 27.§-a alapján. Az utóbbi döntésben segítséget nyújthat, ha a marasztaló határozat meghozatalát megelőző eljárás során rendelkezésre állnak az adós munkahelyéről, jövedelméről adatok.

Amennyiben a Vht.26.§, 27.§-ban foglalt feltételek nem állnak fenn a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtónak nyújt segítséget a végrehajtói letiltásnál e pont kitöltése.

1/e.) pont:

Ennek a pontnak a kitöltése sem kötelező, szintén a végrehajtónak a foganatosítás során nyújt segítséget, mivel a Vht. a közvetlen bírósági letiltó végzés kiállításának kötelező illetve lehetséges eseteinek meghatározásánál ellentétben nem tartalmaz a Vht.80.§, 81.§-ban az átutalási végzés kiállításának kötelező eseteit, tehát átutalási végzés kiállításának kizárólag erre irányuló kérelem esetén van helye.

A Vht. 82/A-át a 2009. évi LXXXV. törvény 87.§ (12) bekezdése állapította meg, és a Vht.82/A.§ (7) bekezdés alapján, ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy ha az ügyben helye van végrehajtásnak az adós pénzforgalmi számlán kezelt összegeire és a pénzforgalmi számla adatai egyébként rendelkezésre állnak, a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül kiadja a megbízást, 5 munkanapon belül pedig postai úton kézbesíti a végrehajtható okiratot. Az így behajtott összeg kifizetésére – ha a kifizetés egyéb feltételei is fennállnak – a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 nap elteltével kerülhet sor. Ha a megbízás eredményeként befolyt összeg még a végrehajtási eljárás elején fizetendő költségrészt sem fedezi, a végrehajtó felhívást ad ki a költségrész megelőlegezésére és az általános szabályok szerint folytatja az eljárást.

Az utóbbi rendelkezés lehetőséget biztosít a pénzforgalmi számlán kezelt összegből a végrehajtást kérő követelésének gyors behajtására, mivel igen szoros határidőben, a végrehajtási költségek előlegezése nélkül ki kell adnia a végrehajtónak a hatósági átutalási megbízást, ennek azonban feltétele a pénzforgalmi számla adatainak megjelölése.

1/f.) pont:

Az adós cégjegyzékszámának feltüntetése a Vht.11.§ (2) bekezdés a.) pontja alapján nem mellőzhető.

A bíróságnak a végrehajtás elrendelésének ellenőriznie kell azt, hogy az adós nem áll-e felszámolás alatt, ugyanis ekkor az adóssal szemben a pénzkövetelés csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthető, ekként a bíróságnak a végrehajtási lap kiállítását meg kell tagadnia.

Megjegyzem, hogy a nyomtatvány annyiban hiányos, hogy nincs lehetőség az adós jogi képviselőjének kitöltésére, ami a végrehajtás foganatosítása során kézbesítési szabálytalanságot okozhat.

A 2/a-2/f.) pontban foglaltak megfelelő kitöltése a végrehajtást kérő érdeke, általánosan itt is elmondható, hogy a végrehajtást kérő nevének, beazonosításához szükséges adatainak meg kell felelnie a jogerős marasztalásban foglaltaknak, vagy számot kell adni az eltérésről például jogutódlás esetén, ekkor a végrehajtási lap kiállítására csak a jogutódlás jogerős megállapítása után van lehetőség.

Amennyiben a 2/f.) pont is kitöltésre került vizsgálni kell, hogy a jogi képviselő a végrehajtandó határozat meghozatalát megelőző eljárásban is rendelkezett meghatalmazással, ekkor a meghatalmazása Pp. 70.§ (2) bekezdése alapján a végrehajtási eljárásra is kiterjed, azonban amennyiben nem rendelkezett meghatalmazással korábban a jogi képviselő és meghatalmazás csatolása nélkül jár el a bíróság a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmet a Vht.9.§-a alapján alkalmazandó Pp. 130.§ (1) bekezdés i.) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A 3. pontban foglaltak a leglényegesebbek a végrehajtás elrendelése szempontjából, ezt is nagyon pontosan kell kitölteni.

3/a.) pont:

Az elsőfokú és az esetleges másodfokú határozat számát is fel kell tüntetni, pontosan, a határozat sorszámát is.

3.b.) pont:

A végrehajtandó részt pontosan, szövegesen kell kitölteni, különösen kell ügyelni a kitöltésre, hiszen az itt feltüntetett követelés behajtása végett jár el a végrehajtó, amennyiben a nyomtatványon rendelkezésre álló hely nem elegendő, nem mellőzhető toldat, pótlap kitöltése, ennek feltüntetése mellett, dátummal és aláírással ellátva, mely így a végrehajtási lap részre lesz.

Amennyiben lehetőség van nem csak lejárt, hanem a jövőben lejáró részletekre is ki lehet állítani a végrehajtási lapot a Vht. 17.§-a alapján.

A Vht. 14. §-a szerint tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás behajtására elrendelt végrehajtás esetén a bíróságnak vizsgálnia kell, amennyiben a végrehajtás elrendelését a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre is kérik, ennek okát, a végrehajtást kérőnek valószínűsítenie kell, hogy a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

3/c.) pont:

A jogcímet pontosan a végrehajtandó határozat szerint kell megjelölni.

3/d.) pont:

A teljesítési határidő utolsó napját a korábban már kifejtettek alapján kell feltüntetni, figyelemmel arra, hogy az a határozat közlésétől kezdődik, ezért szükséges lehet a határozat kézbesítését igazoló bizonyítványok megvizsgálása.

4/a.) pont:

A Pp. 230/A.§ alapján a feleknek a tudomására kell hozni a jogerő dátumát, vagy jogerő tájékoztató végzéssel vagy a záradékolt határozat kiadmányával.

4/b.) pont:

A Pp.99.§ (4) bekezdés alapján a feleket értesíteni kell a kézbesítési vélelem beálltáról, ezért a végrehajtást kérőnek tudomására kell jutnia, ha ezt a pontot is ki kell töltenie.

4/c. pont:

E pont kitöltése a végrehajtás általános feltételeinek vizsgálatához szükséges.

5. pont:

Amennyiben az adóssal egyetemelegesen kötelezett személyek vannak e pont kitöltése nem mellőzhető, ugyanis előfordulhat, hogy nem ugyanaz a végrehajtó foganatosítja az adósokkal szemben a végrehajtást a végrehajtást kérő követelésének esetleges csökkenése miatt szükséges, hogy a más végrehajtó által foganatosított végrehajtást figyelemmel kísérelje, ekként az 5/a.) pontban az egyetemlegesen kötelezett(ek) nevét, míg az 5/b.) pontban az egyetemleges adóstárs elleni végrehajtás számát, illetve az 5/c.) pontban azt kell feltüntetni, ha az adós csak valamely vagyontárgyakkal felel a tartozásért.

6. pont:

A pontban felsorolt adatok a végrehajtás eredményességéhez szükségesek, hogy a végrehajtó minél hamarabb végrehajtás alá vonhassa az adós vagyontárgyait, valamint e pont kitöltésével gyakorolhatja végrehajtást kérő a rendelkezési jogát a Vht.8.§ (1) bekezdése alapján.

7. pont:

A pontot a végrehajtást kérők sok esetben nem töltik ki, ez azonban a végrehajtás foganatosítása során okozhat problémát.

8. pont:

A pont kitöltése akkor okoz problémát, ha a végrehajtást kérő a végrehajtandó határozat meghozatalát megelőző eljárás során nem részesült költségkedvezményben, és csak ezt a pontot tölti ki. Álláspontom szerint ez önmagában nem minősül személyes költségmentesség, személyes illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelemnek, mivel eziránt határozott kérelmet kell előterjeszteni, és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 5. § (1) bekezdése szerint a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyait a külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolnia, másrészt a bíróságnak a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 10. § (1) bekezdésében foglaltakat is vizsgálnia kell.

9. pont:

A kitöltése gyakran okoz gondot a végrehajtást kérőnek, különösen abban az esetben ha az adós részére a személyes költségmentességet, személyes illetékfeljegyzési jogot az elsőfokú határozat meghozatalát követően engedélyezték.

10. pont:

A kitöltése a Vht.89.§ (3) bekezdésének esetleges alkalmazása miatt szükséges.

11. pont:

A végrehajtás foganatosítása során okoz problémát, ha ezt a pontot nem töltik ki, mivel nem ad iránymutatást arra vonatkozóan, hogy például az ingófoglalást mikor kell elvégezni.(Vht.84.§ (3) bekezdés)

12. pont:

A nyomtatvány tartalmazza, hogy az 1. és 2. pontot a bíróság tölti ki, míg a 3. pontot a végrehajtást kérő tölti ki, de a bíróság hagyja jóvá.

Ez a pont azonban nagyon sok problémát okoz, ugyanis sok esetben még a jogi képviselők is a lerótt eljárási illetéket nem a 12/2. pontban, hanem a 12/3. pontban tüntetik fel, ekkor nem egyértelmű, hogy a 12/3. pontban feltüntetett összeg ügyvédi munkadíj vagy az illeték-e. A 12/3. pontot a 12/1994. (IX.8.) IM rendelet alapján kell kitölteni, természetesen ebben az eseten is felek megállapodása az irányadó, ennek hiányában a rendelet 3. §-a alapján a végrehajtás elrendelése (a végrehajtható okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíja a végrehajtási ügyérték 1%-a, de legalább 4000 Ft. A rendelet 8. §-a értelmében az ügyvédet költségátalányként megilleti a munkadíj 30%-a, de legalább 1500 Ft. A rendelet 9.§-a szerint az ügyvédet készkiadás is megilleti, melyet a (2) bekezdés alapján tételes kimutatás, a (3) bekezdés szerint ennek hiányában a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani.

Amennyiben a fél jogi képviselővel jár el, és nem rója le az illetéket a Vht.9.§-a alapján alkalmazandó Pp.130.§ (1) bekezdés i.) pontja alapján a bíróság a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

B./ Végrehajtási záradék

A Vht. 2009. évi L. törvénnyel történt módosítását követően a bíróság által végrehajtási záradékkal ellátható okiratok köre jelentősen leszűkült, így jelenleg csak a leggyakrabban előforduló, a Vht.23.§-a alapján előterjesztett kérelmekkel foglalkozom.

1./ Illetékesség:

A Vht.20.§ (1) bekezdése kizárólagos illetékességi szabályt tartalmaz, tehát az okiratokat az adós lakóhelye, illetőleg székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti helyi bíróság láthatja el végrehajtási záradékkal.

A munkáltatók legtöbb eseten a követelés jellegére tekintettel a munkaügyi bíróságnál terjesztik elő a kérelmüket, függetlenül az adós lakóhelyétől, azonban a fenti jogszabályhely alapján a záradék kiállítása során helyi bíróság jár el.

2./ A kérelem mellékletei:

A kérelemhez csatolni kell a munkáltatói felszólítást, határozatot, egyezséget, annak az adós részére kézbesítését igazoló jegyzőkönyv vagy tértivevény eredeti példányát, amennyiben a határozatból nem tűnik ki, hogy az adós munkaviszonya megszűnt, nem mellőzhető a munkáltató nyilatkozata a Vht.23.§ (2) bekezdés szerinti feltétel fennállásáról vagyis hogy a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, illetőleg az nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, végül csatolni kell az illetékes munkaügyi bíróság igazolását arról, hogy a munkáltatói határozatot az adós keresettel nem támadta meg.

Amennyiben képviselő jár el nem mellőzhető a meghatalmazás csatolása sem

3./ Eljárási illeték:

A 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 3. § (1) bekezdés f.) pontja alapján a feleket – ha törvény számukra tárgyi költségmentességet nem biztosít – jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog (tárgyi költségfeljegyzési jog) illeti meg a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

A rendelet 4. § e.) pontja értelmében azonban a Pp.-nek, valamint e rendeletnek a költségmentességre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók a végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő munkáltatóra, illetve bányavállalkozóra.

A fenti jogszabályi rendelkezés folytán tehát a munkáltatónak, amennyiben természetes személy esetén személyes költségmentességben vagy egyébként személyes illetékfeljegyzési jogban nem részesült, eljárási illetéket kell lerónia.

4./ A nyomtatvány:

A kérelmet az 503-as nyomtatványon kell előterjeszteni, melyben legelőször fel kell tüntetni a záradékkal ellátni kért okiratban feltüntetett összeget, illetve ebből azt a részt, melynek a behajtását kérik.

A nyomtatvány egyéb pontjainál értelemszerűen alkalmazhatóak az 502-es nyomtatványnál kifejtettek.

C./ Közvetlen bírósági letiltás

A letiltó végzés a korábban felsorolt végrehajtható okiratokhoz képest „költséghatékonyabb”, ugyanis önálló bírósági végrehajtó nem jár el, a költségeit nem kell előlegezni, hanem csak az eljárási illetéket kell a végrehajtást kérőnek lerónia, amennyiben költségkedvezményben nem részesült.

Fontos megjegyezni, hogy csak abban az esetben lehet közvetlen bírósági letiltó végzést kiállítani, ha korábban más végrehajtható okirat kiállítására nem került sor.

A Vht.26.§-a két esetet szabályoz amikor kizárólag közvetlen letiltás útján kell behajtani a követelést, –csak akkor van lehetőség a közvetlen bírósági letiltás kiállítására, ha az adós munkabérben részesül – ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, vagy a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

A Vht. 27. §-a alapján elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

• a) a végrehajtást kérő járulék nélkül számított követelése (főkövetelés) a társadalombiztosítási jogszabály szerint a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj (a továbbiakban: öregségi nyugdíj) legalacsonyabb összegét nem haladja meg, vagy
• b) a bíróság a 7. §-ban foglaltakra tekintettel a közvetlen letiltást tartja indokoltnak.

1./ Illetékesség:

A végrehajtási lap helyett kiállított közvetlen bírósági letiltás esetén a Vht.15.§ és 16.§-a szerinti illetékességi szabály az irányadó, végrehajtási záradék helyett kiállított közvetlen bírósági letiltó végzést az adós lakóhelye, illetőleg székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti helyi bíróság állítja ki.

2./ Nyomtatványok:

A közvetlen bírósági letiltó végzés kiállítását 3 nyomtatványon lehet kérni:

548/a. nyomtatványon, amennyiben gyermektartásdíj behajtása szükséges.

A nyomtatvány csak annyiban hibás, hogy nem tartalmazza jogorvoslati záradékot, valamint, hogy a munkáltató nevét és címét nehézkesen lehet kitölteni.

A nyomtatványon fel kell tüntetni a bíróság határozatát pontosan, az adós beazonosításához szükséges adatait, a munkáltatót, a folyamatos gyermektartásdíj mértékét, a hátralékos gyermektartásdíj mértékét, az esetleges szüléssel járó költséget, perköltséget, a végrehajtás elrendelésével járó költséget, a végrehajtást kérő címét, bankszámlaszámát.

547-as nyomtatvány:

Ha végrehajtási lap helyett kerül a közvetlen bírósági letiltó végzés kiállításra a nyomtatványban a bírósági határozatot fel kell tüntetni, az adós beazonosításához szükséges személyes adatokat, a munkáltatót, annak megjelölését, hogy a levonás alá az adós jövedelmének hány százaléka vonható, a főkövetelést, kamatait, a perköltséget, ennek kamatait, a végrehajtás elrendelésével járó költségeket, valamint annak megjelölését, hogy a levont összeget a munkáltatónak a végrehajtást kérő részére postai úton vagy átutalás útján kell megfizetnie.

548-as nyomtatvány

Ha végrehajtási záradék helyett kerül a közvetlen bírósági letiltó végzés kiállításra, az előzőekben kifejtettekhez képest annyi eltérés van a nyomtatvány kitöltésében, hogy abban a végrehajtható okiratot kell feltüntetni.

D./ Átutalási végzés

A kiállítása iránti kérelemre nincs rendszeresített nyomtatvány, a végrehajtást kérőnek a kérelme előterjesztésekor a pontos követelését, az adós számlaszámát, és amennyiben a levont összeg saját számlájára utalását kéri a saját számlaszámát kell megjelölnie.

Az átutalási végzés lehetőséget nyújt a követelés gyors, költséghatékony behajtására, mivel a végrehajtást kérőnek ebben az esetben is csak eljárási illetéket kell lerónia.

Remélem a fenti áttekintés segítséget nyújt a végrehajtást kérőknek a hiánytalan kérelmek előterjesztése érdekében, melyek a végrehajtás elrendelését, ekként a követelés behajtását gyorsítják.