Az Európai Parlament zöld frakciója kezdeményezi, hogy az EU indítson eljárást Magyarország ellen az európai unió alapvető értékeinek megsértése miatt – közölte szerdán Bécsben a Zöldek/Európai Szabad Szövetség külpolitikai szóvivője.
Az európai zöldek szeretnék elérni, hogy az EP két hét múlva kezdődő plenáris ülése vegyen napirendre és tárgyaljon meg egy, az úgynevezett hetedik cikkely szerinti eljárás megindításáról szóló határozati javaslatot – közölte Ulrike Lunacek, az osztrák Zöldek EP-képviselője sajtótájékoztató keretében. Kijelentette, reméli, hogy a kezdeményezés elnyeri a többi frakció támogatását.
Lunacek az MTI kérdésére kifejtette, a kezdeményezés napirendre tűzéséről az EP elnöksége dönt. Mint mondta, abból indul ki, hogy az elnökségben többségi támogatást kap az indítvány.
Az osztrák politikus úgy vélekedett, az új alkotmány életbe lépésével Magyarország “de facto autoriter állammá vált”. Az igazságszolgáltatást, a médiát és a parlamentet “de facto Orbán és követői irányítják”, a választókerületek új beosztása is a Fidesznek kedvez, és utolsó tényezőként “megszüntették a nemzeti bank függetlenségét” – fogalmazott Lunacek.
“A helyzet nem csak Magyarország számára veszélyes, az Európai Unió alapvető értékeit veszélyezteti” – tette hozzá. Ha nem indít eljárást, az EU “nem nézhet többé a tükörbe”, amikor demokráciáról és jogállamiságról van szó, emellett a csatlakozásra törekvő országok szemében is hiteltelenné válik – vélekedett a politikus.
Az EP-ben egyszerű többségre, ezt követően az Európai Tanácsban négyötödös többségre van szükség az eljárás megindításához. A zöld, a liberális és a szociáldemokrata frakció együtt a szavazatok többségével rendelkezik az EP-ben. Lunacek hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy e három pártcsalád mellett – a Fideszt is a tagjai között tudó – Európai Néppárt (EPP) legalább egy része is támogassa az eljárást.
Lunacek tisztában van vele, hogy “rendkívül nehéz” feladat a tanácsban az eljárás megindításához kezdeményezés sikeréhez szükséges többséget megszerezni. Mindamellett úgy vélekedett, “megfelelő politikai akarat” esetén már a tanács márciusi ülésén döntés születhet az eljárásról.
Egy kérdésre válaszolva kijelentette, Magyarország kizárása az EU-ból nem céljuk, és nem is szerepel lehetőségként az uniós szerződésben. A hetedik cikkely szerinti eljárás bizonyos jogok, így az európai támogatások, illetve végső lehetőségként a szavazati jog megvonását vonhatja maga után – mondta.
A Lisszaboni Szerződéssel bevezetett eljárás szerint a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság megalapozott javaslata alapján az Európai Tanács a tagok négyötödének a szavazatával, az Európai Parlament általi jóváhagyás után kimondhatja: egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy valamely tagállam súlyosan megsérti az EU alapvető értékeit. A tanács a döntés előtt meghallgatja az érintett tagállamot, és ajánlásokat fogalmazhat meg a számára.
A tanács hasonló eljárásban, egyhangú állásfoglalással mondhatja ki azt, hogy egy tagállam “súlyosan és tartósan” megsérti az alapvető értékeket. Ebben az esetben minősített többséggel dönthet az uniós szerződésből eredő jogok felfüggesztése mellett. Az eljárásban az érintett tagállam nem szavazhat, és nem veszik tekintetbe a szavazati arány megállapításakor.
