cikk

Közlönyfigyelő 2011/ 15.

Jogi Fórum/ Dr. Horváth Eszter
2011.12.30.2011.12.30.

A 2011. év utolsó Közlönyfigyelőjéhez érkeztünk. Tekintettel arra, hogy a vizsgált időszak igen hosszú (2011. november 18.-tól 2011. december 30-ig tart) és ez idő alatt rendkívül sok jogszabály született, jelen írásunk csupán a törvényeket tekinti át.

A vizsgált időszak törvényei:

2011. évi CL. törvény Az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról. A törvény módosítja többek között a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendeletet, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendeletet, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet és Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt. Ezekre a módosításokra az Alaptörvény megalkotása, jogalkalmazási tapasztalatok, egyes európai uniós jogforrások előírásai és az Alkotmánybíróság határozatai miatt van szükség.

2011. évi CLI. törvény Az Alkotmánybíróságról. Az év végén számos sarkalatos törvényt alkotott az Országgyűlés, közülük az egyik az Alkotmánybíróságról szóló. A törvény szabályozza az Alkotmánybíróság és tagjainak jogállását, leírja az AB elnökére és az elnökhelyettesre vonatkozó szabályokat. A hivatali szervezetre vonatkozó szabályok között a főtitkár helyzetét törvényi szinten rögzíti (tekintettel döntés-előkészítésben megjelenő szerepére). A jogszabály szabályozza az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásokat. Ezek a következők: előzetes normakontroll eljárás; utólagos normakontroll eljárás; bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt; az alkotmányjogi panasz; a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata; az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata; az Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény; a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása; a hatásköri összeütközés feloldása; az önkormányzati rendelet, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és jogegységi határozatok vizsgálata; az Alaptörvény értelmezése. Emellett az eljárások jogkövetkezményeit is meghatározza. Leírja továbbá az Alkotmánybíróság működési rendjét és eljárási szabályait, a döntéshozatali eljárástól az eljárás megkezdésén át az általános eljárási szabályokig.

2011. évi CLII. törvény A Közép-európai légiforgalmi szolgálatokról (CEATS) szóló Megállapodások felmondásáról rendelkező CEATS Felmondási Megállapodás kihirdetéséről

2011. évi CLIII. törvény A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról. A törvény szabálysértésként rendeli büntetni a „közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának ismételt megszegőjét”. A büntetés elzárás, vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírság lehet, ami azonban nem alkalmazható, ha a városi önkormányzat a hajléktalan-ellátás feltételeit nem biztosítja.
2011. évi CLIV. törvény A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről. A jogszabály a Jó Állam kialakítása érdekében szabályozza a megyei önkormányzat vagyonának, intézményeinek, valamint a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek állam általi átvételét. Rögzíti a megyei önkormányzatok adósságának átvételére vonatkozó szabályokat, és leírja az egészségügyi szolgáltatók átvételére vonatkozó speciális rendelkezéseket.

2011. évi CLV. törvény A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról. A jogszabály célja a szakképzési rendszer átláthatóbbá tétele, egyszerűsítése, hogy az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatását szolgálja, valamint, hogy a gazdálkodó szervezet méretétől függetlenül egyenlő esélyt biztosítson a támogatásokhoz.

2011. évi CLVI. törvény Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról.

2011. évi CLVII. törvény Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés és kiegészítő dokumentumai Oroszországi Föderáció viszonylatában való részleges felfüggesztéséről.

2011. évi CLVIII. törvény Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról. A jogszabály elsősorban az eb-rendészeti előírásokat korszerűsíti. Emellett rendelkezik arról, hogy állat nem lehet nyereménytárgy, hogy „szépészeti” műtétet csak meghatározott feltételek esetén lehet állatokon végezni. Szabályoz egyes, a szőrméjükért tenyésztett állatokkal kapcsolatos kérdéseket is.

2011. évi CLIX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról. A módosítás arról rendelkezik, hogy az Országgyűlésnek a Kúria 2012. január 1-jén hivatalba lépő elnökét 2011. december 31-ig – az Alaptörvényben foglalt szabályok szerint – meg kell választania.

2011. évi CLX. törvény A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról. A jogszabály a pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások járulékfizetési kötelezettségének visszaállításával, valamint az ötös lottó játékadó összegének 90 százalékával az NKA-t támogatja.

A következő négy jogszabállyal és azok hatásával – jelentőségükre tekintettel – január hónapban részletesen foglalkozunk, ezért itt ezeket csak felsoroljuk:

2011. évi CLXI. törvény A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról.

2011. évi CLXII. törvény A bírák jogállásáról és javadalmazásáról.

2011. évi CLXIII. törvény Az ügyészségről.

2011. évi CLXIV. törvény A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról.

2011. évi CLXV. törvény A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól. A korábbi 2006. évi LII. törvény helyébe lépő új szabályozás a polgárőrségek tevékenységére, szervezeteikre és a működésre vonatkozó szabályokat is megállapítja. Így elejét veszi annak, hogy a polgárőri tevékenységet jogellenes tevékenységek, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaélések lepléül használják.

2011. évi CLXVI. törvény Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról.

2011. évi CLXVII. törvény A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról. A jogszabály rendelkezései érintik az előrehozott öregségi nyugdíjat, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat, a művésznyugdíjat, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíját, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíját, a korengedményes nyugdíjat, valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati nyugdíját. Ezek az ellátások 2012. január 1-jétől megszűnnek. A már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, illetve fegyveresek esetében szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és a jövő évtől ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak is, akik az ellátásra a jogot már megszerezték.

2011. évi CLXVIII. törvény A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről. A törvény az időjárási és más természeti kockázatokért való általános felelősség kérdését, a mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer működtetését, valamint a mező-, és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények kezelését tűzi céljául. Ezt új kockázatkezelési rendszer kifejlesztésével teszi.

2011. évi CLXIX. törvény A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról. A jogszabály értelmében a mozgóképszakmai hatósági feladatok a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz kerülnek (feladatkoncentrációt és takarékosabb működést célozva). A korábbi közalapítványi struktúra helyét pedig egy új támogatási intézményrendszer a Magyar Nemzeti Filmalap veszi át.

2011. évi CLXX. törvény A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról. A törvény célja annak biztosítása, hogy a Magyar Állam a törvényben meghatározott feltételek esetén gondoskodjon a szociálisan leginkább rászorult természetes személy hiteladós lakhatását biztosító lakóingatlan megvásárlásáról, ezt követően közreműködjön abban, hogy a megvásárolt lakóingatlanban bérleti díj fizetése ellenében a hiteladós és a vele egy háztartásban élő személyek lakhatása továbbra is biztosított legyen. Ezeknek a feladatoknak az állam a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságon keresztül tesz eleget.

2011. évi CLXXI. törvény A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásával kapcsolatos módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról. A korábban a Katonai Felderítő Hivatal, és a Katonai Biztonsági Hivatal által ellátott feladatokat a továbbiakban a két hivatal összevonásából létrejött Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat látja el a gazdaságosabb és hatékonyabb feladatellátás érdekében.

2011. évi CLXXII. törvény A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiát alapul véve, a jogszabály – számos más rendelkezése mellett – a sport szervezeti felépítésének indokolatlan tagoltságát kívánja megszüntetni.

2011. évi CLXXIII. törvény A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról. A jogszabály módosítja a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvényt, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvényt, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényt, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényt és a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvényt.

2011. évi CLXXIV. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról.

2011. évi CLXXV. törvény Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. A törvény az egyesülési jog gyakorlásának lehetőségét a korábbinál szélesebben értelmezi, a hatályos szabályozáshoz képest lényegesen kiterjeszti. A nem működő, illetve megszűnt civil szervezeteket a bíróság törli a nyilvántartásából. A jogszabály célja továbbá a civil szféra erősítése. Bevezeti a jogrendszerbe a civil szervezet fogalmát ezzel lehatárolva az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló szervezeteket az ezektől alapvetően eltérő köztestülettől, közalapítványtól. A korábbi – közhasznúságra vonatkozó – kétfokozatú minősítési rendszert egyfokozatúvá teszi. A törvénnyel létrehozott Nemzeti Együttműködési Alap a bejegyzett civil szervezetek működéséhnek támogatására költségvetési forrásokat biztosít.

2011. évi CLXXVI. törvény Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról. A Semmelweis Terv megvalósításához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza. A módosított jogszabályok a következők:

A szociális biztonság területén az elektronikus adatcsere bevezetésével összefüggésben az alábbi törvények kerülnek módosításra:

2011. évi CLXXVII. törvény Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről. Bár a hadkötelezettség csak rendkívüli állapotban, megelőző védelmi helyzet idején pedig az Országgyűlés döntésétől függően terheli az állampolgárokat, a jogszabály indoklása szerint „teljesítésére azonban a katonai igazgatás szerveinek már békében fel kell készülniük. A felkészülés fontos része, hogy ki kell alakítani olyan nyilvántartási rendszert, amelyben szerepel minden nagykorú, magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhellyel rendelkező férfi olyan adata, amely a katonai szolgálat teljesítéséhez, a sorozás és a behívás végrehajtásához szükséges.”

2011. évi CLXXVIII. törvény A látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról. A módosítás biztosítja az összhangot a látvány-csapatsport támogatását lehetővé tevő támogatási konstrukció EU Bizottság részéről történő jóváhagyó határozatával és az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataihoz rendezi a szabályozást.

2011. évi CLXXIX. törvény A nemzetiségek jogairól. Szintén az Alaptörvény alapozza meg e sarkalatos törvény létrehozását. A jogszabály a nemzetiségeket államalkotó tényezőként ismeri el, erős nyelvi, kulturális, oktatási jogokkal ruházva fel azokat. A jogalkotó újragondolja a nemzetiségi önkormányzatok, nemzetiségi választás szabályait. A törvény a nemzetiségek választásának tisztaságát szavatoló számos új intézkedést foglal magában.

2011. évi CLXXX. törvény A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról. A módosítások célja az eljárások gyorsítása, az elektronikus ügyintézések körének bővítése és a joggyakorlatban felmerült problémák kezelése. Gyors, költségkímélő, átlátható és hatékony követelés-behajtást kíván megalkotni, és továbbfejleszti az ingatlanok és ingóságok árverésére vonatkozó szabályozást is.

2011. évi CLXXXI. törvény A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról. A jogszabály egyrészt modernizálja a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásrendet, emellett biztosítja (2012. június 30-tól) a szervezetek számára az elektronikus ügyintézést.

2011. évi CLXXXII. törvény Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról. A jogszabály módosítja a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvényt, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényt, a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényt, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényt.

2011. évi CLXXXIII. törvény A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2012. évi egységes költségvetéséről.

2011. évi CLXXXIV. törvény A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggő, valamint egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról. A jogszabály tartalmazza azokat a módosításokat melyekkel „lehetőség nyílik a Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) létrehozására, az alapvizsga, a szakvizsga, a képzés és a továbbképzés rendszerének összehangolására, valamint a Kormánytisztviselői Kártya hivatásos állományra történő kiterjesztésére, továbbá a hivatásos szolgálati viszony felmentéssel való megszüntetése egyes eseteiben 2012. szeptember 1-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által működtetett tartalékállományba történő becsatornázásra.

2011. évi CLXXXV. törvény A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról

2011. évi CLXXXVI. törvény Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről. Esztergom városa számos közszolgáltatást, kötelező és önként vállalt feladat-ellátást biztosító intézményt tart fenn. Az intézmények működtetéséhez azonban az önkormányzat nem rendelkezik megfelel ő költségvetési forrással. A jogszabály célja, hogy a nem kötelező (átvállalt) feladatok állami irányítás alá helyezésével a polgárok számára nyújtott szolgáltatás zavartalanságát biztosítsa.

2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről. A törvény megalkotásával a jogalkotó a következő célokat kívánja elérni. A képzési szerkezetnek a gazdaság igényeihez történő igazítása, (szakirányok és a létszámok tekintetében). A szakképzési intézményrendszer átlátható, koordinált és költség-hatékony működtetése, a szakképzés szerepének erősítése a társadalmi felzárkózásban, a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben tartásában, annak érdekében, hogy szakképzett munkavállalóként lépjenek be a munkaerőpiacra. A fiatalok a munkaerőpiacra történő lépés feltételéül szolgáló, államilag elismert első szakképesítésüket az iskolai rendszerű szakképzésben szerezzék meg.

2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről.

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól. Az Alaptörvényből következő sarkalatos törvény, melynek célja (a jogszabály indoklása szerint) „egy olyan modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer kiépítése, amely lehetőséget biztosít a demokratikus és hatékony működésre, ugyanakkor – a választópolgárok önkormányzáshoz való kollektív jogait érvényre juttató és védendő módon – szigorúbb (felügyeleti jellegű) kereteket szab az önkormányzati autonómiának, ugyanakkor átalakítja az összeférhetetlenség szabályait is.”

2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről. A sajtóban nagy visszhangot keltett jogszabály értelmében az intézmények fenntartója az állam lesz, a tankötelezettség hattól tizenhat éves korig van, hároméves kortól kötelező az óvoda, országos pedagógiai szakmai ellenőrzés lesz, kötelező lesz a hittan, vagy erkölcstanóra.

2011. évi CXCI. törvény A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról. A törvény célja a megváltozott munkaképesség miatt kieső jövedelem pótlását célzó pénzbeli ellátások (jövedelempótló pénzbeli ellátások) és a rehabilitációt támogató szolgáltatások szabályozását (pl.: Start munkaprogram és az újonnan bevezetésre kerülő Rehabilitációs kártya)

2011. évi CXCII. törvény A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról. A módosítás célja a Magyar Honvédség 2012-2021. közötti humánstratégiájának megvalósításának megkezdéséhez nélkülözhetetlen szabályok megteremtése. Emellett az Alaptörvény hatálybalépésével és az egyéb jogszabályváltozásokkal kapcsolatos módosításokat is tartalmazza.

2011. évi CXCIII. törvény A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról. A jogszabály EU irányelvek (ÁÉKBV irányelv, 2010/43/EK irányelv, Omnibus I. irányelv), és hazai jogszabályok miatt szükséges változások törvénybe iktatását tartalmazza.

(Feldolgozott Magyar Közlönyök: 2011/135- 2011/163)
 

Kapcsolódó tartalmak