A pécsi önkormányzat gazdálkodását a pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága azonnali intézkedéseket igényel – állapította meg pénteken közzétett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
A megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintő ellenőrzés eredménye szerint a pécsi önkormányzat adóssága jelentősen nőtt az ellenőrzött időszakban. Az adósságállomány a 2006 végéről a 2010 végére 13,7 milliárd forintról 37,9 milliárd forintra emelkedett. Eközben működési forráshiány alakult ki, mert az önkormányzat legfőbb bevételi forrásai – a jogszabályi kedvezmények bővülése és az ingatlanforgalom visszaesése következményeként az illetékbevétel, valamint a központi forráskivonás hatására az állami támogatások – csökkentek. A folyó költségvetés egyenlege 2007 és 2010 között 2007-ben és 2010-ben működési forráshiányt, 2008-ban és 2009-ben működési többletet mutatott. A működési forráshiány összesen 0,6 milliárd forint.
Az ÁSZ a minősített többségi tulajdonú gazdasági társaságok kapcsán megjegyezte: azok eladósodása növelte Pécs működési kockázatát. Az összegzés szerint a pécsi önkormányzatnál a felhalmozási költségvetés egyenlege folyamatosan negatív volt, ez 2007 és 2010 között összesen 19,1 milliárd forint felhalmozási forráshiányt okozott. A pénzügyi egyensúly fenntartása külső forrás bevonásával volt csak biztosítható. A működési forráshiány finanszírozása kötvénykibocsátásból és folyószámlahitelből történt. A fejlesztési forráshiányt hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelekkel, illetve folyószámlahitellel kezelték. A hitelállomány folyamatos emelkedésével együtt járt az önkormányzatot terhelő kamatkiadások növekedése is. Pécs pénzintézetekkel szembeni kötelezettsége 2010 végén 18,2 milliárd forint, 39 millió euró és 39,2 millió svájci frank volt. Mindezen kölcsönök miatt az önkormányzatnak 2011-től 27,2 milliárd forint, 47,7 millió euró és 48,7 millió svájci frank tőketörlesztést és kamatot kell teljesítenie. Pécs szállítói tartozása 2010 végén 566 millió forint volt.
A pénzügyi helyzet javítására a pécsi önkormányzat bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett. A jelentésben példaként említették ingatlanok, eszközök bérbeadását, intézményátszervezéseket és feladatváltozásokat, ezzel együtt járó jelentős létszámcsökkentéseket, és egyéb takarékossági intézkedéseket. Az intézkedések hatására 101 millió forint bevételi többletet, továbbá 993 millió forint kiadási megtakarítást mutattak ki. A szervezet megjegyezte: a korábbi ÁSZ-ellenőrzés során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi javaslatokat hasznosították.
Az ÁSZ megállapította, hogy a pécsi önkormányzat működési célú kiadásainak finanszírozása folyamatos feszültséget okozott. Csak folyószámlahitel igénybevételével, továbbá kötvényforrás, valamint az átmenetileg szabad pénzeszközeivel realizált kamatbevétel felhasználásával tudta ugyanis a város a működést biztosítani. A jelentés szerint az önkormányzat hosszú távú pénzintézeti kötelezettségei emelkedtek, azok finanszírozására figyelembe vehető a mérlegben kimutatott követelésállomány és a forgalomképes ingatlanvagyon. Az ÁSZ azt állapította meg, hogy a helyhatóság gazdálkodását a pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága pedig azonnali intézkedéseket igényel.
A szervezet a többi között azt javasolta a polgármesternek, hogy dolgoztasson ki olyan intézkedési tervet, amely tartalmazza a bevételnövelő lehetőségek feltárását, a folyamatban lévő és a tervezett beruházások, egyéb kiadási kötelezettségek teljes körű felülvizsgálatát, az adósságszolgálat szerkezetének áttekintését. Emellett tárja a közgyűlés elé félévente az önkormányzat és a tulajdonában álló cégek aktuális pénzügyi helyzetét. A polgármesternek az ÁSZ szerint gondoskodnia kell arról, hogy a jövőben az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló előterjesztések tartalmazzák a visszafizetés forrásait, valamint a várható kamat- és árfolyamkockázatokat. Emellett a javaslatok között szerepel, hogy a városvezető kísérje figyelemmel folyamatosan a minősített többségi tulajdonú gazdasági társaságok kötelezettségeinek alakulását, az önkormányzat likviditására, pénzügyi-egyensúlyi helyzetére gyakorolt hatását.
