A szellemi tulajdonra vonatkozó szabályozás a várakozások szerint hatékonyabb és átláthatóbb lesz a január 1-jén hatályba lépő törvénymódosítások révén.
Az Országgyűlés december 5-én fogadta el a közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi előírások és az iparjogvédelmi jogszabályok módosításával foglalkozó törvénycsomagot.
A kormányzat várakozása szerint a törvénymódosítás átláthatóbbá teszi a szerzői jogi közös jogkezelés rendszerét és annak felügyeleti rendjét, továbbá megalapozza a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új hatásköreit a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésénél.
Az új szabályozás arra is lehetőséget teremt, hogy az európai szabadalmak jogosultjai bizonyítási terhektől szabaduljanak meg a szabadalom teljes szövegének magyar nyelven való benyújtásával.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a törvénymódosítás elfogadása után azt közölte: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett átfogó elemzések arra mutattak rá, hogy a hazai közös jogkezelés szervezeti rendszere nehezen átlátható, azt kölcsönös strukturális, funkcionális és gazdasági függőségi kapcsolatok jellemzik, illetve számos esetben a jogosultak, a szerzők és az alkotók érdekeivel ellentétes annak működése.
A tárca tájékoztatása szerint a módosítás szem előtt tartja a közös jogkezelő egyesületek mintegy másfél évtized alatt kialakult és érvényesített önkormányzatiságát, valamint a kulturális ágazatban betöltött egyedi szerepét. Továbbra is megőrzi a közös jogkezelő szervezetek egyesületi formáját, s azok gazdálkodását, működését a tagok számára még átláthatóbbá teszi.
Mint hozzátették, a törvénymódosítás átláthatóvá teszi a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását a rájuk irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények új szabályozásával. Megtöri a törvényi monopóliumot és versenyhelyzetet teremt az azonos alkotói műfaj közös jogkezelését ellátó szervezetek között és a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályokat vezet be.
Emellett korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást és megteremti a szociális-kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját. Megújítja a díjszabások jóváhagyási rendjét is, így kiszámítható menetrendet vezet be és a jobb tájékozódást biztosítva szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabástételek véleményezésébe.
Az új szabályozás elősegíti az árva műnek minősülő előadóművészi teljesítmények felhasználását, pontosítja a műholdas műsorsugárzás fogalmát, valamint más rendelkezéseket. A szabadalmi ügyekben az ügyfelekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében a szerzőségi minőség vagy részarány módosítását valamennyi érdekelt fél egybehangzó nyilatkozatának becsatolásával is lehet kérni.
