Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolta a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy állapítsa meg a felelősséget az oktatási infrastruktúrafejlesztési program előkészítésének hiányosságai miatt – közölte az ÁSZ kedden az MTI-vel.
A számvevőszék javasolta továbbá, hogy a miniszter gondoskodjon az állami felsőoktatási intézmények kapacitási kihasználtságának a felméréséről, hozzon intézkedéseket a felsőoktatási infrastruktúra közép- és hosszú távú hasznosítása érdekében, és gondoskodjon arról, hogy PPP-konstrukcióban ne induljanak új fejlesztések a teljes körű átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosító jogszabályi környezet kialakítása nélkül.
Indítványozták a nemzeti fejlesztési miniszternek és a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy egymással együttműködve alakítsanak ki a PPP-projektek támogatásához kapcsolódó követelményrendszert. Emellett az ÁSZ szükségesnek tartja, hogy a felelősség megállapítására vonatkozóan tegyenek intézkedéseket a közszféra számára kedvezőtlen döntések ügyében.
A felsőoktatás oktatási infrastruktúrafejlesztési programjának ÁSZ-ellenőrzése kiterjedt a köz- és a magánszféra együttműködésében – PPP-konstrukcióban – megvalósult fejlesztések indokoltságának, megalapozottságának, megvalósításának, továbbá a létesítmények üzemeltetésének értékelésére. A teljesítményellenőrzés a felsőoktatási intézmények szakmai felügyeletét végző Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, a PPP-projektek felügyeletét 2010-től ellátó Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, továbbá tizennégy intézmény húsz projektjét érintette.
Az alkalmazott finanszírozási konstrukcióban – a felsőoktatási intézményekkel kötött szerződés alapján – magánpartnerek építették meg vagy újították fel a szükséges oktatási létesítményeket, majd folyamatosan üzemeltetik azokat. A projektek futamideje alatt az állami megrendelők bérleti-szolgáltatási díjat fizetnek a magánpartnernek a létesítmény használatáért, annak felét a szakmai felügyeletet ellátó minisztérium átvállalta.
Az összegzés szerint az oktatási infrastruktúra bérleti díjához történő hozzájárulás 2006 és 2010 között 14,9 milliárd forinttal terhelte az oktatásért felelős minisztérium költségvetését. A húszéves futamidejű program várhatóan további 96,6 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást jelent.
Mint azt az ÁSZ írta, a húszéves igénybevétel és fizetési kötelezettség vállalásával járó projektek indításáról 2004-ben hozott kormányzati döntést nem előzte meg felsőoktatási stratégia kidolgozása, hosszú- és középtávú fejlesztési tervek készítése. A felsőoktatás bolognai rendszerű átalakítása, a felvételi rendszer módosítása a fejlesztési program indítását követően történt.
A számvevőszék megállapítása szerint a fejlesztések nagyságrendje, összetétele, területi eloszlása nem az intézmények kapacitásigényének előzetes ágazati szintű meghatározására, összehangolására épült. A program teljes futamidejére sem intézményi, sem ágazati szinten nem készítettek – munkaerő-piaci igényfelmérésre alapozott – létszámbecslést.
Emiatt a program megfelelő ágazati és intézményi szintű megalapozottsága hiányában hosszú távon nem biztosított a létrehozott kapacitások kihasználtsága, bizonytalan a projektek finanszírozhatósága, elsősorban a vidéki, kisebb méretű és vonzáskörzetű felsőoktatási intézményeknél – olvasható az összegzésben.
Az ÁSZ kitért arra: a díjfizetés 50 százalékos átvállalásáról szóló támogatási megállapodások megkötésénél az oktatásért felelős minisztérium nem érvényesítette azt a követelményt, hogy a PPP-konstrukcióban megvalósuló szolgáltatásvásárlás gazdaságosabb legyen az állami beruházásnál és üzemeltetésnél. Két intézménynél annak ellenére indították el a projekteket, hogy az előzetes számítások a hagyományos állami beruházás előnyét igazolták.
