Ha nem is került sor az elmúlt héten felvetett kérdés végső tisztázására – mint ahogyan azt korábban reméltük – talán tisztábban láthatunk az ügyvédi felelősségbiztosítással kapcsolatban. Ami bizonyos, hogy az érintettek mindannyian nyitottak a tárgyalásra és a megfelelő megoldás megtalálására. Írásunkban a Chartis Europe S.A. Magyarországi Fióktelepe és a Magyar Ügyvédi Kamara álláspontját ismertetjük.
A Chartis Europe S.A. Magyarországi Fióktelepe állásfoglalása:
A Chartis ügyvédi felelősségbiztosítással kapcsolatos filozófiájának, illetve magának a biztosítási konstrukciónak a megismerésében a Chartis Europe S.A. Magyarországi fióktelepének vezetője, Jon Starkey, Alföldi Péter a cég pénzügyi biztosításokért felelős igazgatója és dr. Dispiter Szabolcs vezető jogtanácsos urak voltak segítségünkre. A Chartis a kilencvenes évek eleje óta résztvevője a hazai biztosítási piacnak. A kiegészítő ügyvédi felelősségbiztosítással rendelkező biztosítással ügyvéd ügyfeleik részéről merült fel, hogy vajon foglalkoznak –e a kötelező ügyvédi felelősségbiztosítással is. A Chartis lehetőséget látott a piacra lépésre és egy saját ügyvédi felelősségbiztosítás kifejlesztésére. Olyan termék létrehozására törekedtek, ami amellett, hogy megfelel a Magyar Ügyvédi Kamara szabályozásának, egyúttal az európai elvárásokhoz is igazodik. Minőségi ügyvédi felelősségbiztosítás létrehozása volt a céljuk, ezért vannak olyan pluszok a szerződési feltételeik között, amik a MÜBSE szerződési feltételei között nem szerepelnek. Ilyen „pluszt” jelent, hogy biztosításuk fedezi a jogvédelmi költségeket, kiterjed a személyhez fűződő jogok megsértésére, vagy a szellemi alkotáshoz fűződő jogsértésre, rágalmazásra illetve becsületsértésre, internetes felelősségre. Tartalmazza a szerződés a közbeszerzési tanácsadói tevékenység, illetve az ingatlanközvetítéssel kapcsolatos szakmai műhibák biztosítását is. Hangsúlyos volt, hogy a fedezet minőségi, lehetőleg teljes körű biztosítási védelmet nyújtson. Mivel az elkészült termékről olyan visszajelzések érkeztek, hogy az nem felel meg a MÜK irányelveinek, független szakértőt kértek fel az esetleges hiányosságok kiküszöbölésére. A szakértő a következő szempontok mentén végezte el vizsgálatát:
1. A minimális biztosítási összeg.
E pontról a Chartis által felkért szakértő azt állapította meg, hogy kielégíti a MÜK által írt feltételt.
2. A biztosítási esemény.
Ebben az alpontban a „biztosítási esemény” illetve a „biztosítási fedezet tárgya” fogalmak tisztázását követően a következtetés az, hogy a Chartis feltételei megfelelnek a MÜK iránymutatásnak és a Chartis valamint a MÜBSE meghatározásai gyakorlatilag azonosak. A MÜBSE és a Chartis szerződési feltételeiben a kizárt kockázatok összevetésének eredményeként kiderült, hogy a két feltételrendszer számos ponton – akár tartalmilag akár szó szerint – azonos. Két pontnál viszont (4.6. valamint 4.8 alpontok) a Chartis feltételei a MÜBSE feltételekhez képest szűkebbek, így nem kompatibilisek a MÜK iránymutatással. A Chartis önrészesedéssel kapcsolatos pontja – melyben az önrészesedés a kár 15%-a, de minimum 100,000 Ft – megfelel a MÜK Iránymutatásban írtaknak.
3. Utófedezet.
A Chartis szerződési feltételei szerint „a biztosítási fedezet kiterjed azon Kárigényekre is, amelyeket a biztosítási szerződés megszűnését követő nyolcvannégy (84) hónapon belül érvényesítenek a Biztosítottal szemben a biztosítási szerződés megszűnése előtt, annak hatálya alatt elkövetett Szakmai műhiba miatt”. A szakértői vélemény eddig a pontig kompatibilisnek látja a feltételeket a MÜK iránymutatással. Aggályosnak tartja viszont azt a kitételt mely szerint, ha a „jelen biztosítási szerződés olyan új biztosítással kerül kiváltásra, melynek fedezete vonatkozik az adott kár kapcsán érvényesített kárigényre”. Mivel a MÜK iránymutatás az utófedezetet semmilyen szempontból nem engedi korlátozni, a rendelkezés ezen pontja formai szempontból nem felel meg az Iránymutatásnak.
4. Az értesítési kötelezettség vonatkozásában a Chartis feltételei megfelelnek az Iránymutatásnak.
5. Felmentés a biztosítási titok alól.
Az előzőekben tárgyalthoz hasonlóan a szakértői vélemény szerint a Chartis feltételei e tekintetben is megfelelnek az Iránymutatásnak.
6. Ügyvédi iroda biztosítása.
A biztosítottak köre a Chartis és a MÜBSE feltételeiben gyakorlatilag azonosak: ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó, valamint ezek alkalmazottai. A Chartis feltételrendszerében akkor áll fenn fedezet, ha az iroda tagját, illetve az alkalmazottat előzetesen bejelentették a MÜBSE feltételei szerint pedig akkor, ha az illetőre vonatkozó biztosítási díjat befizették. A megközelítések lényegileg azonosak, így a Chartis feltételei megfelelnek a MÜK iránymutatásban foglaltaknak.
A Chartis a szakértői anyagot és a – már ennek tükrében módosított – szerződési feltételeket küldte meg a Magyar Ügyvédi Kamarának A szakértői vélemény szerint a javasolt módosításokkal nem lehet akadálya annak, hogy a terméket a MÜK is elfogadja.
Jon Starkey elmondta, nyitottan állnak a Kamara javaslataihoz és a párbeszédhez.
A Magyar Ügyvédi Kamara állásfoglalása:
2011. december 12-én sor került a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségi ülésére, mely után a Kamara tájékoztatta a területi kamarákat egy – a Chartis ügyvédi szakmai felelősségbiztosítási feltételeinek jogszabályi megfelelőség oldaláról történő – vizsgálat eredményeiről. A szakértők – akik mind a Kamarától, mind a Chartistól független jogászok – azt vizsgálták, hogy a Chartis feltételei megfelelnek -e a Magyar Ügyvédi Kamara az 1/2000 (V.22.) számú, 1/2009. (X. 26.) számú határozatával módosított iránymutatásának, valamint az 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 13. § (3) bekezdés f, pontjának.
A MÜK iránymutatásának való megfelelést a vizsgálat az alábbi pontokban tekintette át:
1. Biztosítási összeg.
A vélemény szerint a Chartis feltétele nem felel meg a fent említett MÜK Iránymutatás 3. pontjának, mivel a károsult kártalanítására rendelkezésre álló biztosítási összeget különböző – előre meg nem határozható összegű – potenciális kifizetés csökkentheti. Ilyen például a kiegészítő fedezetként nyújtott jogvédelmi költség. Emiatt a kártérítésre rendelkezésre álló biztosítási összeg kevesebb lesz, mint a 2012. január 1-től hatályos irányelvben meghatározott káreseményenkénti 8 millió Ft.
2. Biztosítási esemény, önrészesedés.
E tekintetben a MÜK 1/2000 (V.22.) számú iránymutatása a következőket tartalmazza: „A szerződésben a biztosítási esemény meghatározása nem lehet a biztosítottra nézve enyhébb, vagy kedvezőbb annál, mint a MÜBSE biztosítási feltételeinek 2. és 3. pontjában megfogalmazottak, továbbá az ügyvéd önrészesedésének mértéke nem lehet több mint 15 %.” A vizsgálat azt állapította meg, hogy a Chartis szerződése a biztosítottra nézve kedvezőbb, enyhébb feltételeket tartalmaz. Ezt a következőkkel támasztatják alá:
- Chartis alap biztosítási eseményként definiálja az ingatlanközvetítői és közbeszerzési tanácsadóként okozott károkat, míg a MÜBSÉ-nél ezen tevékenységekkel okozott károk csak a vonatkozó kiegészítő biztosítás megkötése esetén minősülnek biztosítási eseménynek.
- Mivel a Chartis feltétele nem tartalmaz utalást arra, hogy a klasszikus ügyvédi „műhibán” túlmenően a személyiségi jogok megsértésével, szellemi alkotáshoz fűződő jogok megsértésével, a becsületsértéssel, rágalmazással illetve az internet használatával kapcsolatosan okozott károkra nyújtott fedezete kizárólag az ügyvédi hivatás körében elkövetett kötelezettségszegéssel állnak okozati összefüggésben, a szakértők ezeket pótlólagos fedezetként értékelik, indokolatlannak és a MÜK iránymutatás 2. pontjával ellentétesnek tartják.
- A Chartis megtéríti a biztosított jogvédelmi költségeit akkor is, ha a kárigény eleve megalapozatlan, téves jogcímen alapul vagy rosszhiszemű. A vélemény azt állapítja meg, hogy e ponton ugyan a Chartis feltételei enyhébbek a MÜBSE feltételeinél, az irányadó biztosítási szakmai alapelveknek a rendelkezés megfelel, és az eltérés nem olyan súlyú, hogy annak önmagában a Chartis feltételeinek elutasításához kellene vezetnie.
- A Chartis költségtérítést nyújt abban az esetben, ha biztosítottnak minősülő ügyvédnek vagy alkalmazottjának az egyébként biztosítási eseménynek minősülő ügyben a bíróság előtt tanúként kell megjelennie. A MÜBSE ezzel szemben – a szakértők szerint helyesen – csak a perköltség részét képező és a bíróság által jogerősen megállapított tanúdíjat téríti meg.
- Chartis feltételeinek megfogalmazásából a vizsgálat úgy következtetett, hogy a Chartis által az biztosított által átvett dokumentumok és elektronikus nyilvántartások pótlásának, helyreállításának térítési kötelezettsége feltétlen, vagyis nem függ attól, hogy az elveszésért, eltűnésért, megsemmisülésért a biztosított ügyvéd felelősséggel tartozik-e. A MÜBSE feltételeinek helyes értelmezése szerint ezeket a károkat – kárenyhítési költség jogcímén – a MÜBSE is köteles megtéríteni feltéve, hogy a biztosított ügyvéd jogilag felelős a dokumentum károsodásáért. Az alapvető különbség, hogy amennyiben az eljáró ügyvéd teljes mértékben betartotta a papír alapú, illetve az elektronikus iratok kezelésére vonatkozó szakmai szabályokat, és valamilyen számára elháríthatatlan ok miatt az irat mégis megsemmisül, úgy a MÜBSE felelősség hiányában nem térít, a Chartis ezzel szemben igen. Ezáltal túl azon, hogy a Chartis feltétele ütközik az iránymutatás 2. pontjába, a felelősségbiztosításba vagyonbiztosítási elemek is bekerültek.
- A vizsgálat a MÜBSE és a Chartis szerződési feltételeiben alkalmazott kizárásokat is áttekinti. Itt a szakértői vélemény egyes vonatkozásokban a MÜK iránymutatás felülvizsgálatát és módosítását javasolja.
A Chartis 15 %-nál magasabb önrészesedést nem alkalmaz így e tekintetben feltételei megfelelnek az iránymutatás 2. pontjának.
3. Utófedezet tekintetében a vélemény azt állapítja meg, hogy a Chartis feltételei ebből a szempontból nem felelnek meg az iránymutatás 3. pontjának, amely a szerződés bármely okból történő megszűnése esetére előírja, hogy a biztosítónak kötelezettséget kell vállalnia a szerződés megszűnését követően bejelentett károkra is. Ezt azzal támasztják alá, hogy „a Chartis szerződési feltételének 2.2. pont második bekezdése a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése esetére az utófedezet időtartamát az egyébként irányadó 84 hónapról 30 napra szállítja le. Ezen túlmenően a Chartis feltétel 5.9.3. pontja kifejezetten kizárja az utófedezetet az ún. érdekmúlás címén történő szerződés megszűnés esetére, vagyis akkor, ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik. Ezzel az ügyvédi hivatásukat szüneteltető, nyugdíjba vonuló, illetve felfüggesztett kollégák, és az ilyen ügyvédek károkozásaival érintett potenciális károsultak érdekei igen jelentős sérelmet szenvednek, hiszen az ilyen ügyvédek a szerződés megszűnésének pillanatától (nyugdíjba vonulásuktól stb.) biztosítási védelem nélkül maradnak, a potenciális károsultak pedig ki vannak téve a károkozó ügyvéd fizetésképtelensége kockázatának.”
4. Kamara tájékoztatása a biztosítási szerződés megszűnéséről.
A Chartis feltétele tartalmazza az iránymutatás 4. pontjának megfelelő kötelezettség vállalást, így a szakértők szerint e feltétel megfelel az iránymutatás 4. pontjának.
5. Biztosítási titok alóli felmentés.
A vélemény értelmében a Chartis feltétele nem tartalmaz olyan rendelkezést, amellyel a biztosított ügyvéd felmentést adna arra nézve, hogy a biztosító a biztosítási titoknak minősülő adatokat az ügyvédi kamarával közölje. Így – amennyiben azt külön íven szövegezett nyilatkozat formájában a szerződéskötéskor nem pótolják – a feltételekben szerepeltetett rendelkezés hiányában a Chartis szerződése ellentétes az iránymutatás 5. pontjával.
6. Ügyvédi iroda biztosítása megfelel a felelősségi szabályoknak.
E tekintetben a Chartis feltétele megfelel az iránymutatás 6. pontjában foglaltaknak.
A MÜK által felkért szakértői véleményt dr. Bánáti János elnök úr azzal a kiegészítéssel bocsátotta rendelkezésünkre, hogy a Chartis vezetésével a közeljövőben személyes egyeztetésre kerül majd sor.
A történetnek tehát nincs vége és a Jogi Fórum a továbbiakban is nyomon követi az eseményeket.
