A szlovák állampolgársági törvény sérti az EU alapjogi chartáját, az abban megfogalmazott szabad identitásválasztás jogát – véli Navracsics Tibor, aki ebben az ügyben levélben fordult az Európai Bizottság alelnöki rangú igazságügyi biztosához, majd erről négyszemközti megbeszélést is folytatott vele.
A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Brüsszelben részt vesz az uniós országok igazságügyi minisztereinek tanácskozásán. Magyar újságírók érdeklődésére elmondta: előző este – a néppárti igazságügyi miniszterek brüsszeli vacsorája után – külön megbeszélést folytatott Viviane Redinggel. Ennek során szóban is felvetette neki azt, amit az előző hét végén hozzá intézett levélben már jelzett, nevezetesen, hogy a szlovák állampolgársági törvény ellentétben áll a szabad identitásválasztás jogával.
“Szerintem az Európai Uniónak túl kell lépnie azon, hogy ez szlovák-magyar konfliktus lenne, mert … az alapjogi charta sérelméről van szó” – mondta a miniszterelnök-helyettes az újságíróknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a charta biztosítja az uniós polgárok számára az identitás megválasztásának szabadságát. Úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottságnak, amely az uniós jog – így azon belül a charta – őrzője, fel kell lépnie, ha azt sérelem éri.
“Abban az esetben, ha egy demokrácia megfosztja a saját polgárait az állampolgárságtól, tehát szankciót alkalmaz azokkal a polgáraival szemben, akik az identitásválasztás szabadságával élnek, ez szerintem demokrácia-probléma” – jelentette ki Navracsics Tibor. Hangsúlyozta azt is, hogy a szabad identitásválasztás nem “egy sokadik jog”, hanem a modern demokráciák egyik alapjoga. Elmondta, hogy Viviane Reding biztosította őt arról: Brüsszelben tüzetesen megvizsgálják a kérdést, és a közeli jövőben írásban választ adnak a magyar felvetésre.
A miniszterelnök-helyettes beszámolt arról is, hogy a hétfő esti találkozón Reding érdeklődött a magyar adatvédelmi szabályozás felől. Arra volt főként kíváncsi, hogy az adatvédelmi hatóságról szóló törvényben mennyire biztosított a függetlenség intézményi és szabályozási szempontból.
Navracsics válaszában kifejtette: az adatvédelmi hatóság jogi szabályozásának mikéntje nem ismeretlen más vonatkozásban sem Magyarországon.
“Ilyen például a Gazdasági Versenyhivatal, amelynek a politikai függetlenségét senki nem kérdőjelezi meg. Analógiát használva ebből adódik, hogy az adatvédelmi hatóság is politikailag független a szándékaink szerint, hiszen a köztársasági elnök nevezi ki vezetőjét, és semmilyen formában nincs alárendelve a napi politikának, sőt, státusát tekintve attól el is különített” – ismertette álláspontját az újságírókkal. Mint mondta, úgy látta, hogy a válaszok nagyrészt megnyugtatták Redinget, de hozzátette: a magyar fél levélben részletesebb magyarázatot és tájékoztatást is ad majd.
Az igazságügyi EU-biztos a bírák nyugdíjkorhatárának magyarországi szabályozására is rákérdezett, Navracsics szerint abban a szövegösszefüggésben, hogy az diszkriminatív jellegű-e. A magyar miniszterelnök-helyettes úgy érzi, meg tudta nyugtatni, hogy nem, hiszen világossá tette azt, hogy az általános nyugdíjkorhatárhoz kötés megfelel a magyar általános trendnek, egy általános jellegű szabály érvényesítéséről van szó.
