A látássérült gyalogosok alkotmányos jogait sérti, hogy a gyalogátkelőhelyek jelző- és tájékoztatórendszerei nem elégítik ki az akadálymentesítés minden követelményét – állapította meg jelentésében az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. A helyzetet súlyosbítja, hogy bár léteznek az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását előíró törvényi kötelezettségek, azok nem tartalmazzák egy esetleges mulasztás jogkövetkezményeit, szankcióit.
Az akadálymentesítés során mind a megrendelők, mind a kivitelezők igyekeznek ugyan a vakok és gyengénlátók speciális szükségleteire is figyelni, a gyalogos közlekedés e csoport tagjai számára mégsem biztonságos. A forgalmas csomópontok, gyalogátkelőhelyek, lépcsők és aluljárók azért jelentenek nekik továbbra is veszélyforrást, mert az ott elhelyezett számos tájékoztatást, figyelmeztető jelzést a vakok és gyengénlátók nem, vagy nem megfelelőképpen észlelhetik.
A fogyatékossággal élők jogainak érvényesülését különleges figyelemmel vizsgáló Szabó Máté ombudsman jelentésében is rögzíti, hogy megvan a szándék, a törekvés az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítását előíró törvényi kötelezettségek megfelelő teljesítésére, ám az esetek döntő többségében a forrás is és a felelős is hiányzik. Alapjogi szempontból ennek ismeretben is elfogadhatatlan, hogy 2011-ben, Magyarországon a gyalogos közlekedés a vakok és gyengénlátók számára nem akadálymentes – olvasható a jelentésben.
Ide tartozik, hogy az akadálymentesítés határidőit az állam – különösebb jogi indokolás nélkül, pusztán az anyagi források elégtelenségére hivatkozva – törvénymódosításokkal megváltoztathatja. Ez formai szempontból nem kifogásolható ugyan, ám vele az állam megteremti annak a lehetőségét is, hogy az akadálymentesítési beruházások kiviteleztetéséért felelős önkormányzati szervek bármiféle jogkövetkezmény nélkül ugyanígy késlekedjenek, pusztán anyagi forrásaik hiányára, szűkösségére hivatkozva.
Ugyancsak problémás, hogy nem történt meg a minden fogyatékos csoport számára egyenlő esélyű hozzáférést biztosító megoldások konkrét meghatározása. A teljesség igényével ez talán nem is lehetséges, az ombudsmani vizsgálatok tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy szükség volna legalább egy, a minimális feltételeket összegző előírásra, a jogszabályi kötelezettségek egységes, következetes garancia- és szankciórendszerének megalkotására
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ezekkel kapcsolatos ajánlásait megküldte a nemzeti erőforrás miniszternek és a közigazgatási és igazságügyi miniszternek.
A teljes jelentés olvasható a http://www.obh.hu/allam/jelentes/201102330.rtf oldalon.
