Az euróövezeti adósságválság kezelésre a múlt havi állam- és kormányfői találkozón kidolgozott intézkedések mielőbbi gyakorlatba ültetését sürgették az európai uniós tagországok pénzügyminiszterei keddi brüsszeli találkozójuk előtti nyilatkozataikban.
David Osborne brit pénzügyminiszter például kijelentette: az EU most már elmondhatja, hogy létezik az a védőfal, amely a válság továbbterjedését képes megakadályozni, ugyanakkor bizonyítani kell a világnak, hogy a fal erős is.
Hangoztatta, hogy gyorsan előre kell lépni a csúcsszintű döntések végrehajtásában, különben növekednek a válság európai gazdaságra tett káros hatásai.
Az EU-, majd külön az euróövezeti országok vezetői október 27-én egy több elemből álló programcsomagot állítottak össze a válság kezelésre. Ennek legfontosabb elemei a bankok feltőkésítése, az euró stabilitását, illetve a rászoruló országok segítését garantálni hivatott eszköz (EFSF) erejének és rugalmasságának növelése, az EU-n belüli gazdasági együttműködés további fokozása, a görög államadósság részleges leírása és egy Görögországot segítő újabb hitelprogram.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek a keddi 27-es, teljes körű ülést megelőzően hétfőn már külön találkoztak, és egyetértettek abban, hogy az adósságválság megfékezésében központi elemmé lépett elő a sérülékenyebb országok fokozottabb uniós ellenőrzése.
Diplomatikus nyilatkozataikban megemlítették, hogy ezt mindjárt gyakorolni is kívánják Olaszország esetében, amely Görögország mellett egyre inkább a pénzpiacok célkeresztjébe kerül. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti miniszteri csoport, az Eurogroup elnöke azt is kijelentette, hogy reményei szerint az EFSF reformjának részletezésével már ebben a hónapban végeznek, és még idén meg is kezdődhet a változtatások gyakorlatba iktatása.
A reform értelmében az EFSF-et a jelenleginél rugalmasabbá teszik, annak befektetői közé az unión kívüli szereplőket is bevonnak, garanciaképességét, hatóerejét pedig megnövelik – számítások szerint – ezer milliárd euróra.
A keddi ülés előtt nyilatkozók kiemelten fontosnak tartották azt is, hogy az EU tartson ki a bankok tőkeerejének növeléséről hozott döntés mellett. Ennek értelmében 9 százalékra emelik az úgynevezett tőkemegfelelési mutatót, azaz a bankok az eddiginél nagyobb biztonságot garantálnak a kevésbé kockázatos befektetések vállalóinak, és növekszik tűrőképességük az adósságkockázatokkal szemben.
A keddi találkozó napirendjén szerepel a pénzügyi tranzakciókra kivetendő uniós adó lehetősége is. Az Európai Bizottság nemrégiben hivatalos javaslatot tett erre, ugyanakkor a pénzügyminiszterek keddi nyilatkozatai megoszló véleményeket tükröztek. Didier Reynders belga és Maria Fekter osztrák miniszter például egyértelmű támogatásáról biztosította a brüsszeli bizottság javaslatát, amelyet az uniós húzópárosnak tartozott Németország és Franciaország is pozitívan fogadott, míg mások az ellen foglaltak állást. Utóbbiak közé tartozott a svéd Anders Borg, aki szerint egy ilyen adó nem lenne hatékony az európai növekedés szempontjából, mert tovább növelné az eladósodott országok terheit.
A keddi találkozó kezdetén némi késlekedést okozott, hogy Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter bejelentette: nem vesz részt személyesen az ülésen, mert vissza kell térnie Rómába a tavalyi mérlegről szóló parlamenti szavazás miatt.
