Budapest főpolgármestere értékeli azt az érzékenységet, amellyel az ombudsman és munkatársai a hajléktalanok problémáit, állampolgári jogaik biztosításának feltételeit megközelítik.
Védett szállást kellene létrehozni nekik, amihez meg kell teremteni a szükséges jogszabályi hátteret. Képzéssel, nyelvtanítással kellene segíteni a beilleszkedésüket, amit ma az nehezít, hogy ezek az emberek nehezen teremthetnek kapcsolatot a környezettel, mert nem beszélnek európai nyelveket – írta válaszlevelében Tarlós István, Budapest főpolgármestere Szabó Máté ombudsman megkeresésére.
Pintér Sándor belügyminiszter viszont úgy érvelt az ombudsmannak, hogy a befogadó állomások egyes ellátásainak igénybe vételét a jogalkotó részletesen meghatározott feltételekhez kötötte. Amennyiben egy menekült ezeket a feltételeket nem képes teljesíteni, akkor megkérdőjelezhető az együttműködési készség és ilyen esetben az államot nem lehet kötelezni a segítségre – hangzik a belügyminiszteri válasz. Az ombudsman korábban azt javasolta, hogy a téli fagyokkal fenyegető közvetlen életveszély elhárítására engedjék vissza a befogadó állomásokra azokat az engedély nélkül távozó, így jogosultságukat elvesztő menekülteket, akiket a hajléktalanellátó rendszer nem képes elhelyezni. A miniszter indokolatlannak tartja, hogy a magyar állampolgárokhoz képest többletjogosultság illesse meg azt, aki a saját döntése alapján nem teljesíti a feltételeket, és levelében közvetve a civil szervezetek dolgának nevezte, hogy megsegítsék a hajléktalanná vált menekülteket.
A belügyminiszter hivatala egy másik levélben elutasítja a közterületek rendeltetésszerű használatát szabályozó törvény módosításának ombudsmani javaslatát. A törvény a jelenlegi formájában lehetőséget ad arra, hogy önkormányzatok szabálysértéssé nyilváníthassák a település közterületének „rendeltetésétől eltérő” használatát, például a hajléktalanok életvitelszerű jelenlétét. A Belügyminisztérium indoklása szerint az új rendelkezésekre „nem csak a negatív közterületi magatartások visszaszorítása érdekében, hanem az egész társadalom tekintetében érvényesíteni kívánt követelmények törvénybe iktatásának tényleges szándékával került sor”. Ezzel szemben az ombudsman álláspontja az, hogy az új szabályozás az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek folyamatos jogi fenyegetettségének légkörét teremti meg, miközben a hatályos egyéb jogszabályok is alkalmasak volnának a fellépésre a mások jogait sértő közterületi magatartásokkal szemben.
