Az egész euróövezetet és a világgazdaságot is teljes bizonytalanságba taszította George Papandreu görög miniszterelnök váratlan bejelentése a népszavazás kiírásáról. A lépést nem hagyták válasz nélkül a felháborodott európai vezetők: várhatóan addig blokkolják a 8 milliárd eurós görög átutalást, amíg nem tisztázódik a helyzet Athénban.
Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár szerdán a szó szoros értelmében a G20-as csúcstalálkozó helyszínére, Cannes-ba kérette a görög miniszterelnököt, hogy magyarázatot követeljen tőle a múlt héten jóváhagyott új görög mentőcsomagról bejelentett népszavazás miatt. Mivel George Papandreu előzőleg sem európai kollégáival, sem pedig a görög kormány tagjaival nem egyeztetett erről, az öngyilkosnak tűnő referendum bejelentése egész Európát, de túlzás nélkül az egész világot pofonként érte.
A hatás nem is maradt el: a világ tőzsdéin a hírre esni kezdtek a részvények, miután a befektetők arra számítanak, hogy a megszorítások ellen tiltakozó görög lakosság leszavazza a csomagot, rendezetlen államcsődbe taszítva és esetleg az euróövezet elhagyására kényszerítve az országot.
A csütörtökön kezdődő G20-as csúcstalálkozó helyszínén előbb a német-francia duó tartott válságtanácskozást az európai uniós intézmények vezetőivel és az IMF ugyancsak jelenlévő vezérigazgatójával, hogy megvitassák, hogyan tudnák mérsékelni a görög bejelentés okozta károkat és egy racionális megoldás felé tolni Athént. Merkel és Sarkozy hírek szerint arra szólította fel Athént, hogy minél előbb tisztázza a helyzetet, ami azt valószínűsíti, hogy a kezdetben emlegetett január helyett már decemberben, még karácsony előtt megtartják a referendumot.
Ezt később, már a Papandreuval elköltött vacsora után Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke is megerősítette, aki szerint december 4-én tartják meg a népszavazást. Nicolas Sarkozy a Merkel kancellárral közösen tartott késő esti sajtótájékoztatóján közölte, hogy a görögöknek arról kell dönteniük, hogy az eurózóna tagjai akarnak-e maradni. Merkel szerint is az a tét, hogy “folytatni fogják a görögök velünk az utazást”.
A Reuters jelentése szerint EU- és IMF-források azt jelezték, hogy Görögország a népszavazásig nem kapja meg a létfontosságú 8 milliárd eurós hitelrészletet, mert a hivatalos hitelezők előbb biztosak akarnak lenni abban, hogy Athén tartani fogja magát a szigorú kiigazítási programhoz. Ezt később Sarkozy is megerősítette, amikor közölte, hogy addig nincs utalás, ameddig a görögök nem fogadják el az október 27-i megállapodást és nem hárítanak el minden kétséget ezt illetően.
Az európai vezetők nem rejtették véka alá a görögökkel szembeni elégedetlenségüket. Francois Fillon francia miniszterelnök korábban közölte, hogy Európa nem várhat hetekig a referendum végeredményére. „A görögöknek gyorsan és minden kétértelműség nélkül nyilatkozniuk kell arról, hogy meg akarják-e tartani helyüket az euróövezetben vagy sem” – jelentette ki a politikus. Elutazása előtt Angela Merkel is arra sürgetett, hogy az elfogadott tervet minél hamarabb végre kell hajtani.
Kulcskérdés, milyen kérdést tesznek majd fel a görögöknek a népszavazáson és mi köré kerítik előzetesen a vitát. Ha a mentőcsomagról és az ahhoz kapcsolódó megszorításokról, akkor alighanem veszett fejsze nyele. Ha viszont az eurótagságról, az még mindig népszerű a görögök körében – hívják fel a figyelmet elemzők. Athénból meglehetősen ellentmondásos hírek érkeztek e tekintetben. Miközben egy kormányszóvivő azt mondta, hogy a referendum nem az euróról, hanem a mentőcsomagról szól majd, addig egy másik kormányforrás szerint a szavazás tartalmáról és időzítéséről csak Papandreu Cannes-i kiruccanása után hoznak döntést.
A görög bejelentés kiváltotta zűrzavar jeleként az EFSF, az euróövezet mentőalapja arra kényszerült, hogy elhalassza 3 milliárd euró értékben tervezett kötvénykibocsátását. Az olasz pénzügyi stabilitás felett őrködő testület pedig jelezte, hogy néhány olasz banknak nehézségbe ütközött, hogy a nemzetközi piacokon hitelekhez jusson.
A jelek szerint a görög belpolitikában bekövetkezett drámai fordulat vihette rá Papandreut a rendkívül veszélyes hazárdjátékra. Parlamenti többsége az elmúlt napokban két főre olvadt és sajátpártján belül egyre többen lázadnak fel ellene. Pénteken éjjel a kormányának sorsa is megpecsételődhet, amikor bizalmi szavazást tart róla a görög parlament. A görög kormány mindenesetre kedd éjjelről szerda virradóra felsorakozott a referendum kiírásáról szóló döntés mellett. Óriási feltűnést keltett, hogy a miniszterelnök némileg váratlanul az egész görög katonai vezérkart menesztette, ami tápot adott a találgatásoknak, hogy esetleg egy katonai hatalomátvételt akart megelőzni a lépéssel.
„A népszavazás világos mandátum és világos üzenet lesz Görögországon belül és azon kívül” – érvelt a döntése mellett a görög kormányfő. Papandreu már Cannes-ból távozóban azzal érvelt, hogy a görög belpolitikában nincs konszenzus a mentőcsomagot illetően, a népszavazás kiírása ennek szól. Biztosnak mondta ugyanakkor magát abban, hogy a görög nép körében konszenzus van az euróval kapcsolatban.
