Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elemzést készített az Alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatáról.
A három szervezet elemzésében többek között a következő megállapításokat teszi:
1. A törvényjavaslatot a Kormány helyett országgyűlési bizottság nyújtotta be, ez önmagában sérti az Alaptörvényt. Így – a már megszokott módon – elmaradt a szakmai és társadalmi egyeztetés.
2. A törvényjavaslat a parlamenti többség kezébe teszi az Alkotmánybíróság tagjainak jelölési lehetőségét, így az sem a jelölt mögötti politikai konszenzust, sem a jelölt szakmai alkalmasságának figyelembe vételét nem garantálja. Ezért politikailag nyilvánvalóan elkötelezett személyek továbbra is megválaszthatóak lesznek.
3. Az Alaptörvénnyel is ellentétes az a rendelkezés, hogy ha a testület új tagját az Országgyűlés határidőre nem választja meg, a lejárt megbízatású alkotmánybírók hivatalban maradnak. A szabály alapján egyes alkotmánybírák „örökös tagságot” nyerhetnek el a testületben.
4. A javaslat feltűnő részletességgel szabályozza az elnöki juttatásokat, a mobiltelefon és két személygépkocsi használatától az elnök rokonainak üdülőhasználati jogáig, arról azonban, hogy milyen határidőket kell tartania az Alkotmánybíróságnak az eljárása során, egy szót ejt: az eljárás hosszának ésszerűnek kell lennie.
5. A polgárok a jövőben csak az alkotmányjogi panasz útján fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Annak érdekében, hogy az alkotmányjogi panasz hatékonyan és egyenlő feltételekkel biztosítson egyéni alapjogvédelmet, el kell hárítani a befogadhatósága elé állított indokolatlan akadályokat. El kell törölni a kötelező jogi képviselet előírását, és a “visszaélésszerűen gyakorolt indítványozási jog” miatti félmilliós eljárási bírsággal való fenyegetést, ami ellen még a jogorvoslat sem biztosított.
6. A javaslat elfogadása esetén az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárások (körülbelül 1600 ügy) szinte mindegyike magától megszűnik. Ez azt eredményezi, hogy alkotmányellenes szabályok hosszabb ideig a jogrendszer részei maradnak. 2012. január 1-je után az akkor már nem jogosultak által korábban benyújtott indítványokkal támadott jogszabályok alkotmányjogi panasz útján később visszakerülhetnek az Alkotmánybíróság elé, de ehhez sajnos az kell, hogy a korábbi indítványozó előbb végigjárjon egy hosszadalmas jogi eljárást és elszenvedje az orvoslandó alapjogsérelmet.
Az elemzés további kritikai megjegyzésekkel és az álláspont részletes indokolásával itt letölthető→
