Hosszabb távra ható döntéseket remélnek az európai uniós tagországok állam- és kormányfői az euróövezet adósságválságának enyhítésére a szerda este Brüsszelben tartandó újabb csúcstalálkozóktól.
Az értekezleten várhatóan véglegesítik azokat az átfogó, stratégiai jellegű döntéseket, amelyekről vasárnap kezdték meg az egyeztetéseket, de a német parlamenttel való egyeztetési kényszer miatt csak most tehetik fel a pontot az i-re.
Az állam- és kormányfői tanács – elsősorban brit nyomásra – először 27-es, teljes uniós körben, majd 17-es, euróövezeti összeállításban tanácskozik. Tekintettel arra, hogy közvetlenül elsősorban az euróövezetet érintő kérdésekről van szó, több témában szűkebb körben határoznak. Mint azonban Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta, arra is ügyeltek, hogy a teljes EU-ra vonatkozó kérdéseket 27-es körben tárgyalják meg, még akkor is, ha azok bejelentését az euróövezeti közlemény útján teszik majd meg.
A bejelentendő csomag az uniós központi intézmények vezetőinek eddigi közlései szerint olyan átfogó stratégiát jelent, amely képessé teszi az EU-t, hogy hatékonyan nézzen szembe az adósságválsággal.
A tervezett intézkedések egyike az uniós bankok feltőkésítése, és ennek főbb részleteiben már megszületett a megállapodás. Összesen 100-110 milliárd eurós tőkeinjekcióról van szó az érintett pénzintézetek esetében. A cél, hogy 9 százalékra emeljék a kockázatos értékpapírok elégséges fedezetét jelző, úgynevezett tőkemegfelelési mutatót. Azt is eldöntötték, hogy a bankoknak először saját erőből (például a haszon, osztalék, prémiumok visszatartásával) kell megpróbálniuk kigazdálkodni a szükséges tőkét, és csak azt követően vehetnek igénybe állami segítséget. Ha még ez sem segít, az euróövezeti stabilitási alapból juthatnak támogatáshoz.
A stabilitási mechanizmus (jelenlegi nevén EFSF) keretének növeléséről szintén döntés várható, bár nem tudható, hogy milyen megoldás mellett jutnak kompromisszumra az uniós vezetők. Az bizonyos, hogy az eszköz működése rugalmasabbá válik, és szükség esetén elegendő garanciát tud majd biztosítani akkor is, hogy olyan országok adóssághelyzete romlik, mint például Olaszország vagy Spanyolország.
A jelenleg legnagyobb bajban lévő Görögország segítésére szintén további lépéseket tesznek. Ezek várható hatékonyságát jól illusztrálja Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök vasárnapi brüsszeli nyilatkozata, amely szerint Athén levegőhöz juthat majd, mert enyhülni fog rajta a piaci nyomás. A megoldás részeként a magánbankok a görög adósság egy részét kénytelen lesznek leírni, az arány akár a 60 százalékot is elérheti.
Az átfogó stratégia részét képezi a pénzügyi fegyelem és az uniós gazdasági együttműködés további fokozása is. Ennek érdekében az EU alapszerződésének módosítását is fontolgatják, de erről most várhatóan nem születik végleges döntés.
Az állam- és kormányfők találkozóját szerdán az uniós tagországok pénzügyminisztereinek ülése előzi majd meg.
