Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter benyújtotta pénteken az Országgyűlésnek az egyes adótörvényeket módosító javaslatot. A javaslat tartalmazza, hogy az áfa általános kulcsa 27 százalékra emelkedik január 1-jével. A pénztárgépeket február 29-ig kell átállíttatni, addig kézzel írt számla és nyugta pótolja a gépit.
Települési adó, telekadó, baleseti adó
Az önkormányzat települési adót vethet ki, de ez nem állapítható meg törvényben szabályozott közteher tárgyára, így jövedelemre, adózás előtti eredményre és árbevételre. Az önkormányzat által kivetett építmény- és telekadó nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének a 3 százalékát. A települési adó levonható lesz az iparűzési adóból. A baleseti adó a népegészségügyi adó törvénybe került kiegészítésként, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának 30 százalékaként a biztosítók szedik be.
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó törvény egyik módosítása lehetővé teszi a lakását bérbeadónak azt, hogy a lakbérből levonja a más településen általa bérelt lakás bérét – feltéve, hogy a bérlet meghaladja a 90 napot. Az összevont adóalapot az idén mindenkinek ki kell egészítenie 27 százalékkal. Jövőre az adóalap kiegészítést csak a 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelem után kell megfizetni, míg 2013-tól megszűnik a 27 százalékos adóalap kiegészítés.
Az szja-törvény felszámolja azt a nyereséget, amelyet – az indoklás szerint – magánszemélyek azzal értek el, hogy termőföldet vásároltak olcsón, majd ezt átminősíttették, és telekként adták el. A szokásos hozam felett már a teljes eladási árra szjá-t kell fizetni. A szokásos hozam pedig úgy számítható ki, hogy az átruházáskor a forgalmi értékből levonható költségek 0,3 százalékát meg kell szorozni a tulajdonban tartás napjainak a számával. Levonható költség például a beruházás, illetve az átruházás költsége.
Béren kívüli juttatások, EKHO
A cafeteria juttatást is újraszabja az szja módosító javaslata. Így például a meleg étkezésre használható utalvány havi 5 ezer forintig számít béren kívüli juttatásnak. Ugyanakkor a vendéglátó kártyával igénybe vett meleg étkezés – ideértve az üzemi konyhát is – évi 150 ezer forintig számít béren kívüli juttatásnak.
Az EKHO törvény annyiban módosul, hogy az így adózók körét az új nomenklatúra szerint sorolja át a módosítás, de – az indoklás szerint – érdemben nem változik a személyi kör. A magyarázó szabályok idesorolják a szakképzett edzőket, a hivatásos sportolókat és a sportvezetőket is.
Illetékek, gépjárműadó
Az autók átírási illetéke gyökeresen átalakul. Jelenleg henger-köbcentiméterenként 18 forint az illeték, amely 1.890 köbcenti után ugrik 24 forintra. Az illetéktörvény módosítása a motor teljesítményétől és a kocsi korától teszi függővé az illetéket. Például jelenleg egy 6 éves 1.300 köbcentiméteres 80 kilowatt teljesítményű kocsi átírási illetéke 23.400 forint, januártól viszont 48.000 forint lesz.
A gépjárműadó is átalakul, a köbcentihez kötött adómérték a kilowatthoz és a környezetvédelmi osztályhoz kötődik. Az adót jövőre csak a magánszemélyek fizethetik negyedéves bontásban, a cégek január 20-ig, a teljes éves adót kötelesek megfizetni.
A bírósági illetékek is változnak. A peres eljárás illetéke ugyan 6 százalék, de legalább 10 ezer forint marad, viszont a felső határ 900 ezer forintról 1,5 millióra emelkedik.
Népegészségügyi termékadó
A népegészségügyi termékadó törvénybe bekerült a cukrot tartalmazó sör is, amelynek literenként 20 forint lesz az adója. A korábbi termékek közül csak az energiaital literenkénti 250 forintos adója nem változik. Az üdítőitalé literenként 5-ről 7 forintra, a süteményé kilogrammonként 100-ról 150 forintra a sós snacké és az ételízesítő pedig 200-ről 250 forintra emelkedik.
Tb, egészségbiztosítás, munkaerőpiaci járulék
A módosuló tb-törvény kimondja, hogy a foglalkoztató által fizetett tb-járulék közvetlen ellenszolgáltatással nem járó fizetési kötelezettség. A fizetésre kötelezett a közfinanszírozott ellátórendszerek pénzügyi fedezetéhez járul hozzá.
A biztosított (munkavállaló) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra emelkedik, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5 százalék marad.
Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja az év első napján érvényes minimálbérről annak másfélszeresére emelkedik. Az állam a beszedett járulékból az Egészségbiztosítási Alapnak a jelenlegi 76,19 százalék helyett 78,26 százalékot utal át jövőre, a maradék a Munkaerőpiaci Alapé.
Vállalkozások, biztosítók, hitelintézetek
A gazdasági társasági törvény előírja, hogy a nyilvános részvénytársaságnál kötelező – legalább 3 tagú – audit bizottságot alapítani, amely véleményezi a cég beszámolóját, nyomon követi a könyvvizsgálót és javaslatot tesz annak díjazására. A biztosítási törvény módosítása kötelezővé teszi az audit bizottság létrehozását az 1 milliárd 500 millió forint feletti díjbevételű – nyrt.-ként működő – biztosítóknál, a hitelintézeti törvény az 500 milliárd forint feletti mérlegfőösszegű bankoknál, a tőkepiaci törvény pedig valamennyi tőzsdei cégre teszi kötelezővé az audit bizottságot.
A törvényjavaslat kiegészíti az szja-törvénynek azt a mellékletét, amely az adómentes tevékenységeket sorolja fel. Eszerint adómentes az orvos rezidensek ösztöndíja, amennyiben azt a Rezidens Támogatási Program keretében kapják. A társasági adó törvény pedig a vállalati bérlakásokra évi 5 százalékos amortizációt enged.
A regisztrációs adó törvény módosuló melléklete új környezetvédelmi osztályt vezet be, a 11-es fokozatúnál jobb autókra. Ezzel együtt az adót úgy emeli meg, hogy az új kategóriára jár – némi kerekítéssel – a korábbi legkisebb adó.
