A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság legfontosabb feladatának érzi az infrastruktúra-beruházások ösztönzését, a társszabályozás eszközével a hatékonyabb jogérvényesítést, gyors és hatékony válaszadást a piaci kihívásokra, valamint a gyermekek megóvását a káros tartalmaktól – mondta a hatóság elnöke kedden, az Internet Hungary című konferencián, Siófokon.
Szalai Annamária hangsúlyozta: a hatóság a napi munkája során olyan területekkel is foglalkozik, amelyeket nem törvényi kötelezettsége okán, hanem társadalmi felelősségvállalásból végez. Az elnök ezek között említette az internethotline.hu oldalt, amely segítségével a jogellenes vagy a gyermekekre káros tartalmak jelenthetők be. Szalai Annamária előadásában hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a könnyen hozzáférhető, olcsó szélessávú internet elérése nemcsak a jólét mércéje, hanem a növekedés feltétele is, az elnök ezért fontosnak tartotta a hálózatok fejlesztését. Hozzátette: a hatóság ezt közvetett eszközökkel tudja szorgalmazni, határozatában lehetőséget biztosít arra, hogy a kisebb szolgáltatók bérelhessenek bizonyos infrastruktúrát a nagyobbaktól, amely további hálózatfejlesztésre ösztönzi őket. Elmondta azt is: az idén áprilistól érvényes frekvenciadíj-rendelet áttekinthető és tervezhető a mobilszolgáltatók számára, mindhárom nagy szolgáltató üdvözölte azt, így vélhetően ennek hatására ütemes fejlesztésekbe kezdenek. Az elnök az infrastrkutúra-fejlesztés elősegítésének harmadik eszközeként a 900 MHz-es új, szélessávú mobilszolgáltató árverezésének rendszerét említette. Mint mondta, az árvereztetés várhatóan 2012 első negyedévében lezárul. Szalai Annamária hangsúlyozta: a nyertes pályázónak közérdekű kötelezettségei is lesznek, a többi közt 2014 végéig minden 30 ezer főnél nagyobb településen elérhetővé kell tennie szolgáltatását.
A tartalmi szabályozásról szólva a hatóság vezetője a médiatörvénnyel kapcsolatban azt mondta: az az internetes platformon lekérhető tartalmakra és az internetes médiatermékekre is kiterjed, hangsúlyozta azonban, hogy a blogokat nem érinti a törvény. Mint mondta, a webes felületen megjelenő tartalmakra vonatkozó szabályozás jóval szűkebb a hagyományos médiafelületen megjelenő normákhoz képest, mindössze hat pontot érint: az emberi méltóság kérdését, a kiskorúak védelmét, a magánszféra és az alkotmányos rend védelmét, a gyűlöletkeltés tilalmát, valamint egyes kereskedelmi közlemények megjelentetésére fogalmaz meg szabályokat. Szalai Annamária kiemelte, hogy a hatóság előzetesen nem monitorozza az internetes tartalmakat vagy a sajtótermékeket, „nincs netfigyelő vagy lapolvasó osztály a hatóságnál”. A nem hatósági feladatokat az NMHH szakmai szervezeteknek adta át, a társszabályozás keretében már négy szakmai szervezettel állapodott meg, amelyek csaknem a teljes internetes tartalomszolgáltató szegmenst lefedik. Mint mondta, az NMHH-nál eddig egyetlen eljárás sem indult internetes tartalommal kapcsolatban, a társszabályozó szerveknek pedig eddig egyetlen ügy került a látóterébe, amelyet a panaszos igényeinek megfelelően elrendeztek.
Szalai Annamária szólt azokról a szolgáltatásokról is, amelyek nem tartoznak a szabályozandó tartalmak közé – ilyen például a youtube vagy a skype –, de az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, így a sávszélesség egyre nagyobb részét foglalják el. Bár ezekre tartalmi szempontból sem a hírközlési, sem a médiatörvény nem vonatkozik, mégis foglalkozni kell velük, az internetszolgáltatók ugyanis gyakran korlátozzák ezek használatát, mivel anyagi érdekül nem fűződik a hozzáférhetővé tételükhöz, esetleg üzleti érdekeiket sérti. Így azonban sérülhet a sokszínű médiához való hozzáférés elve – mondta az elnök.
Az NMHH vezetője közölte: a problémára megoldást nyújt egy október 6-án kiadott elnöki rendelet, amely technológiai szempontú előírásokat fogalmaz meg. Ez szabályozza az előfizetői szerződések tartalmát, amely szerint a szolgáltatóknak előre fel kell sorolniuk, milyen korlátozások érinthetik az előfizetőket.
