A jövő év első negyedévére elkészülnek a nemzeti energiastratégiához kapcsolódó cselekvési tervek első változatai és a megvalósításhoz szükséges jogszabály tervezetek – jelentette be Bencsik János, a Nemzetfejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára a pénteken Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a 2030-ig szóló energiastratégiát, és ezzel felhatalmazást adott arra, hogy elkészítsék az energetikai cselekvési terveket: az erőmű- a távhőfejlesztési, az ásványvagyon hasznosítási, a kutatás-fejlesztési, az energetikai ipari ágazati és a szemléletformálási tervet.
A rezsiköltségek hatósági árával kapcsolatban Bencsik János újságírói kérdésre elmondta, hogy a hatósági ár, amely nem enged meg indokolatlan költségeket és korlátozza a profitot, átmeneti és rövid távon méltányolható politikai döntés. Közép távon olyan árazási rendszert szeretnének kialakítani – mondta -, amelyben szolidaritási tényezőnek is szerepe van. Az ebből befolyó bevételből tudnák támogatni többek között a szociálisan rászorulóknak az energia árát, illetve energiahatékonysági beruházásait.
Az energiastratégiáról szólva az államtitkár elmondta, hogy az Magyarország energiafüggőségének fokozatos csökkentését szolgálja többek között a takarékosság és hatékonyság növelésével, valamint a megújuló energiának elsősorban a hőtermelésben kiemelt szerepével. a cél: biztonságos energiaellátás a versenyképesség érdekében megfizethető áron és fenntartható módon – hangsúlyozta Bencsik János.
Az MTI kérdésére az államtitkár azt mondta: a cselekvési tervek alapja a stratégiához készült hatástanulmány négy forgatókönyve közül az “atom-szén-zöld” program, amely – a dokumentum szerint – 2050-ig, a kitekintés időszakában, 6.749-7.773 milliárd forint beruházással számol.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia új támogatási rendszerének, a METÁR-nak a javaslata november végén kerülhet a kormány elé, s ha elfogadják, akkor előzetes ellenőrzésre az Európai Bizottsághoz is benyújtják. A METÁR így 2012. július elsején léphet hatályba.
Az energetikában a kormány az országos gerinchálózatok állami tulajdonlását tartja szükségesnek. A közvetve állami tulajdonban lévő Mavirnál lévő villamosenergia hálózat állami tulajdon, s a földgázhálózatra is “rálátást” enged az, hogy a Mol, amelynek leányvállalata birtokolja a gázhálózatot, közel 25 százaléka állami tulajdonba került – magyarázta az államtitkár.
A hosszú távú gázvásárlási szerződéssel kapcsolatban az államtitkár az MTI kérdésére azt válaszolta: a kormány a biztonságos ellátás érdekében szükségesnek tartja, hogy a lakosság számára hosszú távú szerződéssel szerezzék be a földgázt.
