A választási eljárásról szóló törvényt három ponton módosítaná az alkotmányügyi bizottság javaslata, amelynek legfontosabb pontja, hogy a pártok által a képviselőjelöltekre fordítható, jelenleg egymillió forintos kampánykeretet megduplázná a parlament.
Rubovszy György (Fidesz), az alkotmányügyi bizottság előadója elmondta: túl alacsony az 1997-ben megállapított keretösszeg. Hozzátette: a köztisztviselői törvény módosítása következtében lecsökkent azok száma, akik részt vehetnek a választási bizottságok munkájában, ezért indokolt a résztvevői kör kiszélesítése. A kormánypárti politikus tájékoztatása szerint a harmadik módosítás az MSZP javaslata alapján került be a bizottság előterjesztésébe. Eszerint ha egy választókerületben az egyéni képviselők közötti szavazatszám-különbség túl alacsony, akkor kötelező lesz a voksok újraszámlálása. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára a kormány támogatásáról biztosította az előterjesztést. Salamon László (Fidesz) szerint mindhárom módosítás ésszerű, racionális és indokolt változtatásokat irányoz elő, ezért a Fidesz egyetért a javaslattal. Tóth András (MSZP) jelezte: az ügyrendi bizottság ülésén a szocialista párt támogatta az indítványt, annak érdekében, hogy kiderüljön, valójában mekkora annak elfogadottsága a parlamenti pártok között.
Bauer Tamás (SZDSZ) leszögezte: véleményük szerint szigorúbb, korrektebb, ellenőrizhetőbb választási finanszírozási rendszert kellene kidolgozni. Úgy fogalmazott: az alkotmányügyi bizottság előterjesztése indokolatlan és képmutató, ezért az SZDSZ nem támogatja. Az ellenzéki honatya kifogásolta, hogy az indítvány nem határolja körül, mi tekinthető kampánypénznek és mi nem. Álláspontja szerint a kétmillió forintos határt sem fogják betartani azok pártok, amelyeknek van lehetőségük többet költeni. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) úgy látja: a két nagy párt bizottsági előterjesztés álcájába bújtatta és “a háttérben megmutyizta” a saját érdekeinek megfelelő törvénymódosítást.Véleménye szerint ez tovább növeli a kisebb pártok esélyegyenlőtlenségét. Kiemelte: “a székházeladásból, privatizációból és bankár kapcsolatokból meggazdagodott pártok” a javaslat elfogadásával behozhatatlan előnyre tennének szert a kisebbekkel szemben. Fenyvessy Zoltán közölte, hogy a másik két módosítást változtatásokkal el tudnák fogadni, de a kampányra költhető pénz felső határának növelését semmiképpen sem.
Ezt követően vita alakult ki az ellenzéki és a kormánypárti képviselők között arról, hogy kötött-e háttéralkut az MSZP és a Fidesz, illetve volt-e korábban a kérdésben hatpárti konszenzus. Salamon László (Fidesz) szerint az alkotmányügyi bizottság javaslatának az a lényege, hogy a pártok ne a költségvetésből, hanem saját vagyonukból fordíthassanak többet a kampányra. Az SZDSZ-es Bauer Tamás erre reagálva azt mondta: a pártoknak a tagdíjon kívül nincs saját vagyonuk. Véleménye szerint a bizottság javaslata a “Bánk bán-modellt” valósítja meg, vagyis közpénzeket juttat “magánközvetítéssel pártzsebbe”. Takács Imre (MSZP) úgy vélte, a Széchenyi terv állandó televíziós reklámozása kampányfogás, ami előnyt jelent a Fidesznek. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) megfogalmazása szerint az előterjesztés anyagi előnytelenséget szül, ez pedig a kis pártokat érinti hátrányosan. Az Országgyűlés az általános vitát lezárta.
