Beláthatatlan következményekkel járhat, hogy az Alkotmánybíróság megállapította az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését azáltal, hogy nem rendelkezett több ítélőtábla felállításáról – állítják jogi szakértők.
Így ugyanis konzerválódott az a bizonytalan helyzet, amelyet még 1998-ban a táblabíróságok elhalasztása okozott. Az Európai Unió által, a tagjelölt országokról készült jelentésekben többször kifogásolták azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság jelenleg nem tudja ellátni alkotmányos feladatát, azaz az egységes jogalkalmazás biztosítását. Ez viszont egészen addig nem lesz lehetséges, amíg a legmagasabb bírói fórum fellebbezéseket tárgyal és nem csak az egységes ítélkezés elveit szabja meg. Az alkotmánybírósági döntés következményeként most megint semmi nem biztos az ítélőtáblákkal kapcsolatban.
Az Alkotmánybíróság tegnapi határozata szerint az Országgyűlés alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy csupán egy, az egész ország területén illetékes, budapesti székhelyű Országos Ítélőtábla létrehozásáról rendelkezett. Az Országgyűlésnek 2002. december 31-éig meg kell szüntetnie az alkotmányellenes helyzetet – derül ki az AB közleményéből. Az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában hangsúlyozza, hogy az alaptörvény több ítélőtábla létrehozását követeli meg. A Legfelsőbb Bíróságnak még nincs hivatalos álláspontja az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban, mivel még nem kapták meg az írásbeli határozatot.
Orbán Viktor 1998 novemberében a hédervári kastélyban megyei és más kinevezett táblabírósági elnökök előtt jelentette be, hogy januárban nem kezd működni a Fővárosi, a Pécsi, valamint a Szegedi Ítélőtábla. A kormány azzal indokolta az ehhez szükséges költségvetési forrás megvonását, hogy a régi-új bíróságok felállítása nem kellően előkészített, továbbá fontosabbnak tartja a már meglévő helyi és megyei bíróságok megerősítését. Az igazságügyi reform alapvető elemeit – így a táblabíróságok felállítását – még 1996-ban fogadta el az akkori kormányzat. Egy évvel később megszavazta a parlament a törvényjavaslatot, benne az ítélőtáblákra szánt egymilliárd forinttal. Már kinevezett elnökei voltak 1998 novemberében az ítélőtábláknak, akik négy hónapig fizetést is kaptak. A jelenlegi kormány viszont arról döntött, hogy csupán egyetlen táblabíróság lesz a fővárosban, ami 2003. január elsején kezd működni.
