Az idei országjelentés hasonló problémákat fogalmazott meg, mint a korábbiak. Az Európai Unió élesen bírálja Magyarországot, amiért nem lép a pénzmosás megakadályozása érdekében, nem megfelelően működik a kisebbségek, elsősorban a romák védelme.
Kritikákat fogalmaztak meg az egészségügy, a bíróságok, a közszolgálati rádió és televíziók felügyeletével kapcsolatban. Új kritikaként fogalmazódott meg, hogy a státustörvény ellentmondásban van az uniós joganyaggal. Magyarország a felkészültség szempontjából a középmezőnybe tartozik: Ciprus, Észtország és Málta áll az élen. Magyarországon működőképes a piacgazdaság. A jelentés megemlíti, hogy most először készült kétéves költségvetés. Kifogásolják ugyanakkor, hogy a nyugdíjreform nem valósult még meg teljesen. Dicsérik ugyanakkor a Széchenyi-terv végrehajtását. A bírálatok között szerepel, hogy az autópályaépítések közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül valósulnak meg.
A jelentés említést tesz a parlament által időközben elfogadott pénzmosás elleni törvénymódosítási csomagról. Ennek meghozását azért is sürgették, mert Magyarországot a nem együttműködő országok közé sorolták ebben a tekintetben. Ugyanakkor a jelentés kiemeli a környezetvédelem terén elért eredményeket. A jelentés kiemeli, hogy egy éve is már problémaként fogalmazódott meg a korrupció terjedése, és e ponton azóta sem történt jelentős előrelépés, bár több intézkedést is hozott a kormány. A jelentés szerint – bár javult a bíróságok hatékonysága – a Legfelsőbb Bíróság túlterheltsége még mindig jelentős mértékben visszaveti az igazságszolgáltatás hatékony működését. Ezért az EU további bírók és köztisztviselők képzését javasolja. Az EU elismerően szólt arról, hogy a közigazgatás területén előrelépések mutatkoznak a köztisztviselők képzésében, például hogy egyre többen beszélnek idegen nyelven, és folyamatban van az EU-ismeretek tanítása is. Kifogásolják azonban, hogy a helyi hivatalok kisebb pénzügyi támogatásban részesülnek.