Az Európai Unió miniszterei november 23-án Budapesten fogják aláírni a nemzetközi számítógépes bűnözés elleni egyezményt, mely többek között tiltja a gyermekpornográfia, valamint a rasszista és idegengyűlölő nézetek terjesztését.
A miniszterek november 8-án fogadták el az egyezmény végső szövegét. A dokumentum megoldást kínál a nemzetközi cyber-bűnüldözés jogi problémáira, lehetővé teszi például a számítógépes bűnözéssel gyanúsítottak kiadatását, ellenzői szerint azonban túl széles körű jogosítványokat biztosít a hatóságoknak. Kritikusai szerint az egyezmény nincs tekintettel a polgárjogokra. “A biztonsági szervek megkapják, amit akarnak, tekintet nélkül az adatvédelemre” – nyilatkozta Yaman Akdeniz, az angol Cyber-Rights and Cyber-Liberties polgárjogi szervezet igazgatója. A szervezet szerint az egyezmény kiterjeszti a hatoságok jogkörét, miközben nem védi az egyének adatait, es igy “orwelli rémálom” kialakulásához vezethet. Sík Zoltán informatikai kormánybiztos szerint ezt a vádat éveken keresztül a szakértők szemére vetettek, noha az álláspont kevés realitással bír. “Egyrészt az Egyezménybe a civil szférával és az üzleti élet képviselőivel folytatott hosszú egyeztetések, a honlap Vélemények rovatába érkező javaslatokat figyelembe vettük, azok egy része beépítésre került” – mondta el kérdésünkre a kormánybiztos. Ismertetése szerint az Európa Tanács jogrendszerében az emberi jogok védelme kulcsszerepet játszik, e részkérdésre vonatkozó minden jogkör le van szabályozva. A Számítógépes Bűnözés Elleni Egyezmény fontossága abban áll, hogy ezeket a jogköröket most egy dokumentumban összegzi. “Az Európa Tanács emberi jogi garanciái megtalálhatóak a különböző nemzetközi egyezményekben, amely az ET minden országára kiterjed. Az ET jogrendszereiben él a jogvédelmi garancia, amely alkalmazható erre az egyezményre is. A Cyber-crime Convention 15§-ben sorolják fel azokat a feltételeket, amelyek a jogkörök alkalmazhatóságát lehetővé teszik. Így az egyének adatai is megfelelő védelmet kapnak” – mondta el a kormánybiztos.
Sík Zoltán szerint a Budapesten november 23-án aláírásra kerülő nemzetközi szerződés a magyar büntetőjog terén két érdemi változást hoz: “Egyrészt a számítógépes hálózatokba illetéktelenül behatolás büntethetővé válik, vagyis a hackerek ezentúl külön tényállás alapján felelnek. Másrészt a tiltott pornográf képek tartása büntethetővé válik. Ezzel szemben szokták felvetni, hogy ha a szerveren megjelenne ilyen kép, már az is felelősségre vonást vonna maga után. Ilyenkor azt felejtik el, hogy ez a tényállás csakis szándékos elkövetés esetére vonatkozik, vagyis ha tudom, hogy ilyen kép van a szerveremen” – mondta el a kormánybiztos. A szeptember 11-iki terrortámadások óta egyre több országban fogadnak el a korábbinál jóval szigorúbb bűnüldözési és terrorellenes törvényeket, melyek gyakran megnyirbálják a polgárjogokat. Angliában például a múlt héten beterjesztett törvényjavaslat lehetővé teszi egy terrorizmussal gyanúsított külföldi állampolgár fogva tartását bírósági döntés nélkül, a belügyminiszter döntése alapján akár hat hónapig is. Németországban pedig biometriai adatokkal, többek között ujjlenyomatokkal egészítenék ki a személyi igazolványokat és útleveleket. Az egyezmény aláírása után csak akkor emelkedik törvényerőre, ha a 43 elfogadó ország közül legalább öten beleépítik azt saját jogrendjükbe. Ez akár öt évbe is beletelhet egyes államok számára. A magyar jogrendet is az egyezményhez kell igazítani, így meg kell változtatni a büntetőjogi törvényeket. Stumpf István miniszter hétfő délután online interjúban válaszolt az újságírók kérdéseire, mely során elmondta: “Új tényállásokat vezetünk be: számítástechnikai behatolás, a pedofil pornográfia tárolása és terjesztése. Definiáljuk az egyezményben is megjelölt kategóriákat. Módosítjuk az eljárásjogot. A megőrzésre való kötelezés is új kategória. A pénzmosás elleni csomaggal a számítógépes pénzmosást kívánjuk megakadályozni”. Mint mondta, a törvényeket “reményeink szerint karácsonyra elfogadhatja a Parlament”. Az internetezők számára talán az a legfontosabb kérdés, hogy milyen esetben, milyen felhatalmazásra kell az internetszolgáltatónak kiadnia a felhasználók adatait a rendőrségnek. Stumpf István kérdésünkre elmondta, hogy ezt a büntetőeljárási törvény fogja szabályozni, amelyről a Parlament jelenleg tárgyal. Az egyezmény értelmében pedig a külföldi hatóságok is kérhetnek adatokat a magyar szolgáltatóktól.
