A főügyészségünk különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009. áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben.
A nyomozást – a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán – a főügyészségünk hivatalból rendelte el.
A már folyamatban lévő büntetőeljárásban 2009. október 06. napján dr. Schiffer András a Lehet Más a Politika szóvivőjeként hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnökkel szemben.
A feljelentést a főügyészség a már folyamatban lévő nyomozás irataihoz csatolta.
A Központi Nyomozó Főügyészség ezen eljárással összefüggésben – miután 2011. szeptember 12. napján a Magyar Köztársaság Országgyűlése a mentelmi joga felfüggesztéséről döntött – a mai napon gyanúsítottként hallgatta ki Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, parlamenti képviselőt 1 rendbeli a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
A megalapozott gyanú lényege szerint egy külföldi befektetői csoport kaszinó beruházást tervezett a Közép-Dunántúli régióban, a Velencei-tó partján, Sukoró területén.
A befektetők kezdeményezése alapján kormányzati szervezésben 2008. május 21. napján az Országház Nándorfehérvári Termében egyeztetésre került sor a beruházásról, amelyen a Kormány vezetőjeként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette.
A megbeszélésen a beruházók egyik fő konkrét kérése az volt, hogy a beruházás céljára kiszemelt ingatlan együttes tulajdonát ingatlancsere útján szerezhessék meg. Indokként arra hivatkoztak, hogy el szeretnék kerülni a pályázat esetén szükségszerűen megjelenő versenytársakat.
A megbeszélés során Gyurcsány Ferenc döntött arról, hogy támogatja a befektetőknek csere útján történő ingatlan szerzését, és ennek megfelelő feladatokat szabott az illetékeseknek, ténylegesen előírva, hogy az általa támogatott kérésnek megfelelő és a befektetőknek egyoldalú és kizárólagos előnyt biztosító végrehajtást a kormányzattól függő, a konkrét lebonyolításra jogosult állami tisztviselők a meghatározottaknak megfelelően, haladéktalanul hajtsák végre.
Az állami vagyonról szóló törvény rendelkezése szerint az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását – ha törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz – versenyeztetéssel kell megkísérelnie.
A cselekmény idején hatályos Nemzeti Földalapról szóló törvény rendelkezése szerint az MNV Zrt. a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont a földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladásával, illetve nyilvános pályázat útján haszonbérbe adásával vagy vagyonkezelésbe adásával hasznosítja. A törvény szerint a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja, feladatait az MNV Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el.
A cserére vonatkozó döntést Gyurcsány Ferenc törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve hozta meg.
Gyurcsány Ferenc döntése a versenyeztetést kiiktatta, kizárta a nyilvános pályázat lehetőségét is, abból a célból, hogy ezzel egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek a konkurencia elkerülésére és az eljárás lényeges gyorsítására.
A gyanúsítotti kihallgatás – Gyurcsány Ferenc gyanúsított indítványára, a büntetőeljárási törvény kötelező rendelkezése folytán – kép- és hangfelvétel egyidejű rögzítésével történt.
Gyurcsány Ferenc a gyanúsításközléssel szemben panaszt jelentett be, majd rövid, személyeskedéstől sem mentes nyilatkozatot tett, tagadva a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. A gyanúsított kijelentette, kérdésekre nem hajlandó válaszolni, megtagadva a további vallomástételt. A gyanúsított észrevételt, indítványt nem tett.
