Egységes uniós álláspont kialakítását kérte a kül- és biztonságpolitikai főképviselőtől az Európai Parlament a közel-keleti konfliktus kapcsán, jóllehet, a strasbourgi plenáris vitában kiderült, a képviselők sem egységesen ítélik meg az izraeli-palesztin békefolyamat lehetséges irányát. A frakciók egy része provokációként, mások kötelező figyelemfelkeltésként tekintenek a palesztinok által beadott ENSZ-kérelemre, de többen ráirányították a figyelmet arra is, hogy a függetlenségre törekvő ország egyik részét egy terroristaszervezet irányítja.
Komoly indulatokat keltett az Európai Parlamentben az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos vita. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedd délután számolt be a képviselőknek az ENSZ Közgyűlésének múlt heti történéseiről, és arról, hogy az Európai Unió eddig hogyan próbálta kezelni a közel-keleti békefolyamatot.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke szombaton adta át országa kérelmét a világszervezet főtitkárának, amelyben azt kéri az ENSZ-től, hogy a Palesztin Hatóság teljes jogú tagja lehessen a szervezetnek. A kérelemről a Biztonsági Tanácsnak kell szavaznia, de a BT öt állandó tagjának vétójoga van, márpedig egyikük, az Egyesült Államok már jelezte, nem fogja támogatni a független állam elismerését.
Catherine Ashton elmondta, növelni kell az EU szerepét a folyamatban, erre pedig szerinte alkalmas lenne a Közel-Keleti Kvartett által elfogadott menetrend, amelyet a hétvégén az izraeli és a palesztin fél figyelmébe is ajánlott az Egyesült Államok, Oroszország, az EU és az ENSZ képviselőjéből álló közvetítő testület.
Eszerint a kvartett azt kéri, hogy két fél egy hónapon belül kezdje meg a tárgyalásokat, három hónapon belül hivatalosan is terjessze elő a területi igényeit, Izrael pedig az állam biztonságát szavatoló kéréseit, és az azt követő tárgyalásokon, de legkésőbb a jövő év végéig a felek állapodjanak meg az önálló, független Palesztina létrejöttének részleteiről.
Catherine Ashton az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt mondta, „az izraeli kormányfő és a palesztin elnök beszéde az ENSZ-Közgyűlésben retorikai szempontból nagyon különbözött egymástól, de mindketten békét akartak”. A politikus szerint mindenki felhívta a két vezető figyelmét arra, hogy tartózkodjanak a provokációtól, és tárgyalásos úton próbálják rendezni a konfliktust, ebben a kvartett és az Európai Unió is partner lesz.
A főképviselő megismételte a szerinte egységes EU-álláspontot, amely szerint az unió is kétállamos megoldást szeretne, az 1967-es határok mentén, de ehhez tárgyalásoknak kell vezetnie, mégpedig a kvartett által lefektett menetrend szerint. Catherine Ashton úgy látja, az Európai Unió központi szerepet játszhat a béke megteremtésében.
Kifejtette, hogy az Európai Uniónak továbbra is segédkeznie kell abban, hogy Palesztina önállóan is működőképes állam legyen. „Egyszerűsítenünk kell a palesztin kereskedelmet, ezért a jövőben konkrét javaslataink lesznek a mezőgazdasági és a halászati piac felpörgetésére” – mondta Ashton. A munka folytatását ígérte a főképviselő Gáza kapcsán is, ahol szerinte meg kell nyitni a kapukat a humanitárius segélyszállítmányok, valamint az import és az export előtt.
EP-vélemények
Éppen Gáza-kapcsán hívta fel Catherine Ashton figyelmét a brit konzervatív Charles Tannock, hogy „a majdani Palesztina részét képező Gáza-övezetet jelenleg egy olyan szervezet irányítja, amely rajta van az Európai Unió feketelistáján is” (Hamász – a szerk.). A brit politikus – osztva a brit kormány véleményét is – azt mondta, „Mahmúd Abbász egyoldalú kérése elsietett, és nem veszi figyelembe a helyszínen zajló eseményeket”. Ettől függetlenül Tannock kifejtette, a konzervatív frakció is a kétállami megoldást támogatja, mégpedig az 1967-es határok figyelembevételével.
A Néppárt szerint a jelenlegi helyzetben nem lehet egyértelmű igennel, vagy nemmel reagálni a palesztin elnök kezdeményezésére. José Ignácio Salafranca ehelyett az európai szerepet igyekezett hangsúlyozni, felhívva a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok már a választásokkal foglalkozik, az EU-t pedig folyamatosan az a vád éri, hogy túl általánosan fogalmaz, és nem egységes az álláspontja. A képviselő kérdésként fogalmazta meg, vajon a palesztinok támogatják-e a kvartett menetrendjét, és vajon napirenden van-e még az úgynevezett vatikáni formula, amely szerint Palesztina egyfajta kiemelt státuszt kaphatna az ENSZ-ben.
A szocialisták és a zöldek egyetértettek abban, hogy itt az ideje az önálló palesztin állam elismerésének. Veronique de Keyser, a szociáldemokrata frakció tagja legitimnek nevezte Mahmúd Abbász kérvényét, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ilyen hosszú időbe telt, amíg megjelenhetett a kérdés az ENSZ Közgyűlésének napirendjén. A politikus szerint Izrael biztonságának szavatolása legalább olyan fontos, mint a palesztinoké.
A zöld képviselőcsoport társelnöke ennél hevesebben érvelt a független Palesztina mellett. Daniel Cohn-Bendit azt mondta, „egy állam hiányzik a világtérképről” Felidézte Izrael függetlenségének 1947-es elismerését az ENSZ által, ami szerinte ugyanúgy igazságos és jogszerű volt, mint a palesztin állam elismerése lenne. A francia politikus szerint „meg kell mondani Izraelnek, hogy vagy véget vetnek a telepek továbbépítésének, vagy az EU támogatni fogja a palesztinok törekvéseit” – javasolta Daniel Cohn-Bendit.
A liberálisok szerint a palesztinok a kérvény beadásával provokálták a világot, méghozzá teljesen jogosan – tette hozzá Annemie Neyts-Uyttebroeck, aki szerint végre az EU is ráébredhetett arra, hogy „nem tehetjük meg, hogy továbbra is csak szép szavakat mondunk, végre színt kell vallanunk”. A belga képviselő szerint „a megszállt területeken lévő zsidó telepek építése, a fal felhúzása mind egyoldalú intézkedés, ami ellentétes a nemzetközi joggal”.
