Hogyan javítható a pártok gazdálkodásának és a kampányfinanszírozás átláthatósága és elszámoltathatósága? – ezzel a címmel került sor 2011. szeptember 9-én az Állami Számvevőszék „Átláthatóság és elszámoltathatóság a sarkalatos törvényekben” elnevezésű konferenciasorozatának első rendezvényére.
Az Állami Számvevőszék a sarkalatos törvények előkészítése kapcsán rendezett konferenciasorozatának célja, hogy a törvények előkészítésében résztvevőkkel megismertesse az adott törvény témakörében szerzett ellenőrzési tapasztalatait. Ugyanakkor lehetővé kívánta tenni, hogy tudományos kutatók és civil szervezetek is kifejthessék véleményüket a szabályozás fontos kérdéseiről, ideértve az ÁSZ által feltárt problémák megoldásának lehetőségeit is.
A konferencián előadást tartott Domokos László ÁSZ-elnök, Földes Ádám, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, Fodor István, a Bölcsek Tanácsa volt tagja, Horváth Balázs felügyeleti vezető, az ÁSZ igazgatóhelyettese, Bienerth Gusztáv, a Nézőpont Intézet Kuratóriumi elnöke. A konferencián politikus és közgazdász szakembereken kívül szép számmal vettek részt az ÁSZ munkatársai és egyéb érdeklődők is.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke megnyitójában elmondta, hogy régen várt szakmai konferenciára került sor, mivel húsz éve beszédtéma a pártok gazdálkodása és a kampányfinanszírozás témaköre, az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása. Most megteremtődtek a szakmai és politikai feltételek arra, hogy ez a kiemelkedően fontos kérdés egy szakmailag átgondolt kétharmados törvény megalkotásával rendeződjön. Remélhetőleg az új szabályozás az ÁSZ eddigi korlátozott lehetőségeit megfelelően kiszélesíti – mondta az ÁSZ elnöke, hozzátéve, hogy ez a konferencia a törvény szakmai megalapozásához kíván hozzájárulni, és nem a pártok megegyezésének elérését célozta meg.
Horváth Balázs, az ÁSZ felügyeleti vezetője „A pártok működésének, gazdálkodásának és a kampányfinanszírozásnak a szabályai a számvevőszéki ellenőrzések tükrében” című előadásában tájékoztatást adott arról, hogy a Számvevőszék a pártok és a választások rendszeres törvényességi ellenőrzésének tapasztalatai hasznosításával egy évtizede javasolja a kormánynak a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóvá tételét célzó törvénymódosítást.
Kifejtette, hogy az ÁSZ ellenőrzéseinek megállapításai szerint a pártok törvény által előírt éves pénzügyi beszámolója nem biztosítja a gazdálkodás átláthatóságát, összehasonlíthatóságát és értékelhetőségét, mivel a párttörvény előírása nincs figyelemmel a számviteli törvény egységes követelményére. A választások finanszírozása nem különül el a pártok gazdálkodásától, hiányoznak a zártság, azonosíthatóság garanciális szabályai, nincs előírás a források és felhasználások közlésére.
Az ÁSZ felügyeleti vezetője előadásában felsorolta azokat a törvénysértéseket, amelyeket retorzió nélkül követhetnek el ezen a területen és azokat a kiskapukat, amelyek könnyen kihasználhatóak a kampányfinanszírozás során. Példaként említette, hogy a pártok a kijelölt határidőre – megfelelő szankció hiányában – nem teszik közzé beszámolóikat, valamint ezek a beszámolók egy-két párt kivételével nem valósak, nem megbízhatók.
Bemutatta az ÁSZ párttörvénnyel kapcsolatos javaslatait, valamint a kampányfinanszírozásra vonatkozó indítványait is.
Az ellenőrzési tapasztalatai alapján az ÁSZ javasolja a megbízható, valós alapokra épülő átlátható pártbeszámolás jogszabályi hátterének kialakítását, az ellenőrzési hatáskör szélesebb alapokra helyezését, a visszatartó erejű szankciórendszer kialakítását. Az éves beszámolási kötelezettséget fél évvel elmulasztó pártokkal szemben az ÁSZ kezdeményezhetné az ügyészség felé a párt megszüntetését. A költségvetési támogatásban nem részesülő pártok részére – szankcióként – szükséges lenne előírni, hogy saját forrásból legyenek kötelesek teljesíteni a központi költségvetésbe a tiltott bevétel kétszeres összegének befizetését. A javaslatok között külön hangsúlyt kapott a teljes körű információkat tartalmazó bejelentett kampányszámla bevezetése. A politikai hirdetések, plakátok vonatkozásában szükségesnek látja a pontos azonosíthatóságra, a mennyiségi adatok rögzítésére és a média megjelenések tarifái egységesítésére vonatkozó előírásokat, valamint a választási gyűlések bejelentését.
Dr. Bienerth Gusztáv, a Nézőpont Intézet Alapítvány Kuratórium elnöke „Az üzleti szféra részéről a pártoknak nyújtott támogatás kizárásának, illetve átláthatóvá tételének lehetőségéről” című előadásában ismertette, hogy az üzleti szféra képviselői már 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban javasoltak egy ilyen jellegű konferencia megrendezését, azonban ez a javaslat akkor elakadt. Öt évvel ezelőtt ugyanennek az üzleti körnek huszonegy jelentős vállalata kiáltványban fogalmazta meg, hogy ezen a területen átfogó reformokra van szükség és javaslatokat tett a megoldásra. Ezek a kezdeményezések azonban akkor nem vezettek eredményre.
Dr. Bienerth Gusztáv szerint az üzleti körök akkori javaslatai ma is aktuálisak és jelenleg bár nehezebb gazdasági körülmények között, de lehetőség is van a rendezésre. Ennek során az érdemi kérdéseknek kell megelőzni a formaiakat, a „józan ész” alkalmazásának sokszor felül kell írnia a „szabály az szabály” felfogás szerinti viselkedést. Az üzleti világ nagy várakozással tekint az új törvényi szabályozás elé – tette hozzá.
A rendezett pártfinanszírozás nemcsak leendő sarkalatos törvényként, hanem „sarkalatos érdek”-ként is megjelenik úgy a politika, mint az üzleti világ és a hazai viszonyok tekintetében.
Véleménye szerint Magyarországon az állam szerepére és súlyára tekintettel nem lenne jó döntés, ha a pártokat közvetlenül támogathatnák az üzleti szféra résztvevői. Ez igen káros, sőt veszélyes lenne a magyar demokráciára, mert ezzel közvetlen politikai befolyást tudnának szerezni a cégek, ezért az állami támogatásnak kell az elsődlegesnek lennie.
A Nézőpont Intézet Alapítvány Kuratórium elnökének javaslatait összegezve elmondható, hogy kiemelt fontosságú a pártok pénzforgalmi ellenőrzésének feladata, továbbá megfontolandó a civil szféra által ellenőrzött kampányszámla bevezetése. A 60 napnál rövidebb kampányidőszakot, az egy fordulós választásokat, mint a kampányköltségek csökkentésének lehetséges módszerét említette. Véleménye szerint újra kell gondolni a médiatulajdonosok és a politikai hirdetők viszonyát is. A közszolgálati médiának arányos és ingyenes szolgáltatást kellene nyújtani, és azt is biztosítani kell, hogy a piaci adók tulajdonosai ne adhassanak kedvezményeket egyes pártok hirdetéseinél (listaár). Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben az interneten folytatott kampánytevékenység ellenőrzésének szabályozását is ki kell dolgozni. Nagyobb hatáskört, „fogakat” kell adni az Állami Számvevőszéknek a párt és kampányfinanszírozás vonatkozásában – fejtette ki Bienerth Gusztáv. Tudomásul kell venni, hogy a pártok támogatása és a kampányfinanszírozás körüli szabálytalanságok és korrupciós jelenségek teljesen nem szüntethetők meg, a fejlett nyugati országokban is szép számmal fordulnak elő, azonban az elterjedtségét és a méreteit lehet csökkenteni – mondta a Nézőpont Intézet Alapítvány Kuratórium elnöke.
Dr. Földes Ádám, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója „A Transparency International javaslatai a pártfinanszírozás átláthatóbbá tétele érdekében” címmel tartott előadásában elmondta, hogy a magyarországi szervezet megalakulása óta foglalkoznak ezzel a témával. Kutatásokat végeztek, javaslatokat készítettek, eddigi tevékenységük fontos részét képezte a pártfinanszírozásnak mint a politikai korrupció részének vizsgálata.
Megállapításaik szerint a pártok bevételi forrásai „legális”, „illegális” és „tiltott” formát ölthetnek. A „legális” források tükrözik a pártok és a párton belüli csoportok erőviszonyait, a másik két forrás pedig melegágya a korrupciónak és igen nagy károkat okoz. A „tiltott” bevételek közé sorolhatók a más államokból érkező, vagy be nem jelentett támogatások, melyekkel cégek lobbiznak. Ezek elfogadása esetén jogosan merül fel a kérdés: az ilyen támogatást elfogadó képviselő végső soron kit képvisel a törvényhozásban? Az „illegális” támogatásoknál a képviselők nem csak pártjuk számára, hanem saját céljaik érdekében is elfogadhatnak pénzt. Ezek színtiszta korrupciós esetek és leggyakrabban a közbeszerzéseknél, az (ön)kormányzati vagyonkezelésnél, hatósági ellenőrzésekkel és engedélyekkel kapcsolatos zsarolások formájában vagy éppen felszámolás alatt lévő cégek vagyonának átjátszásával fordulnak elő – ilyen esetekben akár felmerülhet a szervezett bűnözéssel való kapcsolat is.
A pártok gazdálkodásának és a kampányfinanszírozás bevételi oldalának átláthatóvá tétele mellett igen fontos a kiadási oldal átláthatósága is. A Transparency International Magyarország kutatást végzett a legutóbbi országgyűlési választáskor, amelynek eredményeként megállapították, hogy a parlamentbe jutott pártok a választásra a hivatalosan felhasználható összeg sokszorosát, összesen legalább 3260 millió forintot használtak fel és ez így lehetett a korábbi választásoknál is.
2009-ben a Transparency International Magyarország törvénytervezetet készített, amelyből a pártok a konszenzusának hiánya miatt nem lett törvény. Ez a tervezet nyilvános, bárki által hozzáférhető, az abban foglalt részletes javaslatok a bevételekről, a kiadásokról és az átláthatóságról többségében ma is aktuálisak, újra elő kellene venni őket – mondta Földes Ádám.
A Transparency International javaslatai között szerepel többek között a rövidebb kampányidőszak, a kampányszámla bevezetése, a hirdetések, valamint a politikai pártok mellett kampányoló szervezetek regisztrálása, a képviselőnkénti kampánylimit megemelése, a piaci árak alkalmazása a politikai hirdetésekkel összefüggésben. Véleményük szerint nemcsak a kampány költések, hanem a pártok, mint a közhatalom gyakorlását célzó szervezetek minden bevétele és kiadása nyilvános kellene, hogy legyen és ezzel összefüggésben a készpénz kezelésüket is minimális szintre kellene visszaszorítani. Módszertani jellegű javaslataik is vannak a kampánykiadások és a kampányelemek pontos definiálása vonatkozásában.
A párt és kampányfinanszírozás területén kiemelt szerepet szánnak az ÁSZ-nak, az ellenőrzési jogosítványok megerősítésével és a hatékony szankciórendszer bevezetésével, melyet a teljes átláthatóság és az internetet nyilvánossága erősítene meg.
Fodor István, a volt Bölcsek Tanácsa tagja „Az aránytévesztés kockázata” című előadásában kifejtette, hogy párt- és kampányfinanszírozást szélesebb kitekintésben, a korrupció elleni harc egészébe ágyazva kell vizsgálni. Ebben a feladatban a nemzeti intézményrendszer kialakítása és a célok helyes megfogalmazása a legfontosabb. A korrupció elleni harcban a nyomozó szervek mellett igen jelentős szerepe van az intézményrendszer úgynevezett „jelző” intézményeinek, amelyek sorába az ÁSZ is tartozik, mert a preventív tevékenység talán még fontosabb, mint a reaktív – fejtette ki Fodor István.
Szerinte a korrupció elleni eredményes harchoz elengedhetetlen egy jól átgondolt, tíz évre előretekintő program elkészítése, a megfelelő intézményrendszer kialakítása és a szükséges törvények megalkotása. Ezeknek minden területre ki kell terjedniük, nem elégséges a konferencia címében megfogalmazott részterületre korlátozni.
Igen fontos a megfelelő célok kijelölése, olyan céloké, amelyek egy ilyen tízéves programban megvalósíthatók és konkrét feladatot tartalmaznak. Például ilyen cél lehet, hogy tíz év alatt a magyarországi korrupció méretét Szlovénia szintjére kell csökkenteni – mondta a szakértő.
Fodor István előadásában kifejtette, hogy aránytévesztés azt gondolni, hogy a pártfinanszírozás anomáliáinak megszüntetése a korrupció elleni harc legnagyobb eredménye – hiszen ebben a körben 3-6 milliárd forintról van szó, a közbeszerzések körül azonban több száz milliárd forintos korrupciós összeg forog. Morális szempontból természetesen lehet igen nagy hatása, gazdaságilag azonban kisebb a jelentősége. Csak komplex program lehet sikeres, igen nagy hiba lenne, ha a korrupció elleni harc a párt- és kampányfinanszírozás mellet nem terjedne ki további területekre is – mondta.
Elhangzott javaslatai a párt és kampányfinanszírozás vonatkozásában:
– költségek korlátozása,
– párt által alapított közpénzt felhasználó alapítványok ne finanszírozhassanak kampányt,
– nyilvános kampányszámla bevezetése,
– bankhitel és kölcsön elszámolandó legyen,
– pártok adományt sem hazai, sem külföldi gazdasági társaságoktól, sem politikai független alapítványoktól ne fogadhassanak el,
– kisebb összegű magánadományok elfogadhatóak legyenek (100 000 Ft),
– nagyobb összegű magánadomány nem tiltható, de az adományozó adatai legyenek nyilvánosak,
– a pártok ne folytathassanak gazdasági tevékenységet,
– ne fogadhassanak el egyházaktól, állami intézményektől, jótékonysági és szakmai szervektől adományokat,
– a tiltott adományokat kétszeresen fizessék vissza a költségvetésbe,
– növelendő az ellenőrizhető természetbeni juttatások köre (pl.: médiafelületek).
A választási eljárást érintő javaslatai:
– hatékony jogorvoslati rendszer kidolgozása (két választási időszak közelsége miatt),
– kampánysértések törvényi szankcionálása,
– választási csalások esetén az érintett képviselők ellen szigorú szankciók.
Domokos László ÁSZ-elnök záróbeszédében kifejtette, hogy a kétharmados parlamenti többség ebben a fontos kérdésben nem csak nagyobb lehetőséget biztosít a döntéshozók számára, hanem nagyobb kötelezettséget is ró rájuk. Ennek szellemében szervezte meg az Állami Számvevőszék ezt a konferenciát, az itt elhangzott, rendkívül értékes előadások pedig remélhetőleg hasznos ismereteket és gondolatokat nyújtottak a megjelenteknek – mondta a Számvevőszék elnöke.
