Szabó Máté ombudsman szerint embertelen, megalázó és veszélyeztető körülményeknek vannak kitéve a Márianosztrai Fegyház és Börtönben fogva tartott rabok – közölte az Országgyűlési Biztos Hivatala hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint egy Márianosztrai Fegyház és Börtönben fogva tartott panaszos azt sérelmezte, hogy az ágyakon levő szivacsmatrac erősen szennyezett, és nincs rajta huzat. Az emeletes ágyak instabilak, nincs rajtuk sem leesésgátló korlát, sem létra. A zárkák túlzsúfoltak, a WC-k pedig csupán függönnyel vannak leválasztva. A fogvatartott pedig a befogadása után – társaival együtt – két héten át nem fürödhetett.
Az ombudsman vizsgálatot rendelt el, és javaslataival a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokához, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához és az illetékes miniszterhez fordult.
Az intézetparancsnok arról tájékoztatta Szabó Mátét, hogy a 104 zárka közül 74-ben csupán függönnyel vannak leválasztva a mellékhelyiségek. A munkavédelmi szabályok nem írnak elő leesésgátló korlátot a két méternél alacsonyabban lévő felső ágyra, de ha igény van rá, felszerelik. Az országos parancsnok tájékoztatása szerint kétszintes ágyak esetén az ágyhoz rögzített létra használata kötelező, és a büntetés-végrehajtási szervek vezetőinek figyelmét felhívta ennek betartására.
A biztos szerint a munkavédelmi szabályok nyilvánvalóan nem alkalmazhatók az alvásra: a gurulásgátlóval fel nem szerelt emeletes ágyak nem biztonságosak, balesetveszélyesnek tekinthetők. Szabó Máté arra az előírásra is emlékeztetett, hogy a szivacsmatracon legyen huzat, és az elítélteknek hetente legalább egyszer lehetővé kell tenni, hogy meleg vízben fürödjenek. Erre a panaszosnak két héten keresztül nem volt módja.
A Márianosztrai Fegyház és Börtönben száz elítélt helyén 126-ot tartanak fogva. Az ombudsman emlékeztetett arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2011. júniusi ítéletében – akkor a Budapesti Fegyház és Börtön esetében – megállapította, hogy a zsúfoltság és az egészségügyi körülmények embertelen és megalázó bánásmódot jelentenek. A bírósághoz forduló kérelmező számára nem állt rendelkezésre elegendő mozgástér, a WC pedig egyik zárkában sem volt megfelelően leválasztva, így nem biztosították a szükséges magánszférát. Az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága szerint pedig a többszemélyes zárkákban minden egyes fogvatartottnak négy négyzetméter mozgásteret kell garantálni.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter egy 2010. novemberi rendeletmódosítással megszüntette a korábban előírt férőhelynormák betartásának állami kötelezettségét. Az ombudsman az egyre több fogvatartotti panaszra is tekintettel sajtóközleményekben hívta fel a figyelmet a zsúfoltsággal összefüggő súlyos emberi jogi problémákra, a 2010. évi beszámolójában az Országgyűlés elé terjesztette az ügyet, most pedig megismételte a miniszternek tett ajánlását a rendelet újabb módosítására.
A biztos a panaszügyben megállapította, hogy a büntetés-végrehajtási intézet mulasztása sértette a fogvatartottak emberi méltósághoz való jogát, ezért kezdeményezte az intézet parancsnokánál, hogy minden esetben biztosítsa a fogvatartottak számára a matrachuzatot, továbbá a heti egyszeri fürdés lehetőségét. Az emeletes ágyakon a leesésgátlók hiánya a fogvatartottak testi épségének közvetlen veszélyeztetése miatt visszás. A mellékhelyiségek függönnyel való leválasztása nem biztosítja a megfelelő magánszférát, ez és a zsúfoltság – a strasbourgi bírósági döntésre is figyelemmel – embertelen és megalázó bánásmódot jelent – áll a közleményben.
Egy másik esetben a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben fogva tartott egyik panaszos az állampolgári jogok biztosához fordult, mert a magánelzárás fenyítését nem az erre a célra rendszeresített formaruhában, hanem pizsamában kellett letöltenie. A rabtársak kinevették, a biztos az emberi méltóság és a jogbiztonság sérelmét állapította meg.
A közlemény szerint az intézetparancsnok elsőre csupán azt az általános tájékoztatást adta az ombudsmannak, hogy a magánelzárást töltő fogvatartottak speciális, az általánostól eltérő formaruhát és cipőt viselnek. Másodszori megkeresésre azt is közölte, hogy a fogvatartottnak a magánelzárás idejére eltérő öltözetet adtak, mert a megfelelő méretű fogdaruhák éppen mosásban voltak. A biztos megállapította, hogy a fogvatartott panaszát többször is annak ellenére utasították el, hogy a büntetése idejére valóban nem kapott megfelelő ruházatot.
A biztos szerint a nem megfelelő öltözet adása, illetve a panasz alaptalan és késedelmes elutasítása miatt a büntetés-végrehajtási intézet eljárása sértette a fogvatartott emberi méltósághoz és a tisztességes eljáráshoz való jogát. Az ombudsman ezért kezdeményezte az intézet parancsnokánál, hogy kizárólag az erre a célra rendszeresített formaruhában hajtsák végre a magánelzárás fenyítést, a fogvatartott panaszának utólag adjanak helyt, és a jövőben a fogvatartotti panaszokat jóval nagyobb körültekintéssel, a tényeket figyelembe véve vizsgálják ki.
